Az Országos Kórházi Főigazgatóság 2024. decemberi adatai szerint 839 tartósan (6 hónapnál hosszabb ideje) betöltetlen háziorvosi praxis volt Magyarországon összesen 568 településen. 2023 augusztusához viszonyítva a tartósan betöltetlen praxisok száma 180-nal, vagyis 27 százalékkal nőtt, ezzel együtt újabb 51 település maradt állandó háziorvos nélkül. Az összes háziorvosi praxis (6434) 13 százaléka áll tartósan betöltetlenül – mutatott rá a GKI elemzése.
Fotó: Depositphotos
Ebből 367 vegyes, 277 felnőtt és 195 gyermek praxis volt. A legtöbb tartósan betöltetlen pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében (95) volt, amit Pest vármegye (67), majd Jász-Nagykun-Szolnok vármegye (59) követett. A helyzet Budapesten sem kedvezőbb, az összesen 80 betöltetlen pozícióból 11-et a XIV. kerület, 9-et a XIX. kerület, valamint 8-at a XXI. kerület ad, miközben csak 4 olyan kerület van, ahol nincs tartósan betöltetlen praxis.
A betöltetlen pozíciók földrajzi elhelyezkedés szempontjából egybefüggő területen Békés, Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyék kistelepülésein találhatóak. Emellett azonban több megyeszékhelyen is súlyos (4 vagy több hiányzó háziorvos) problémák vannak: Miskolc (12), Pécs (5), Győr (6), Kecskemét (5), Székesfehérvár (11), Tatabánya (11), Veszprém (5), Szolnok (4), Eger (4), Salgótarján (9) küszködik a háziorvos pótlásával, vagyis a megyeszékhelyek felén jelentős a háziorvos hiány.
Fontos megjegyezni – mutat rá a GKI-, hogy betöltetlen háziorvosi praxis esetében a helyettesítő háziorvostól ugyan kapnak ellátást a betegek, azonban ez a betegek vagy az orvos hosszabb utazását eredményezi, ami a betegellátástól veszi el az időt. Ez az orvos eredeti praxisára is hatással van, hiszen kevesebb időt tud az eredeti körzetében rendeléssel tölteni.
