Évtizedekig az Egyesült Államok volt a globális vezető a kutatás-fejlesztési (K+F) kiadások terén, Kína azonban úgy tűnik, átalakítja a tudományos erőviszonyokat.
A gyors növekedés és a stratégiai beruházások támogatásával Kína globális K+F részesedése 4,0 százalékról (2000) 27,4 százalékra (2024) emelkedett. Dél-Korea és India is növeli K+F jelenlétét, ezzel is elősegítve, hogy Ázsia a globális innováció élvonalába kerüljön.
Kína lett a világelső 2024-ben 785,9 milliárd dollárt költött K+F-re.
Ezen beruházások nagy részét Kína központosított finanszírozási modellje alakítja, ahol a kutatások nagy része kormányzati laboratóriumokban történik, összhangban a nemzeti prioritásokkal, mint például az energia, a biotechnológia és a határtechnológiák.
Az Egyesült Államok a második helyen áll 781,8 milliárd dollárral. Kínával ellentétben az amerikai K+F-et elsősorban a magánszektor hajtja, az Amazon, az Alphabet és a Meta a világ legnagyobb vállalati K+F befektetői közé tartoznak.
Kína és az Egyesült Államok K+F beruházásai együttesen a globális összberuházás 54,7 százalékát teszik ki.
Japán a harmadik helyen áll, 2024-ben 186,0 milliárd dollárt fektetett be. 2000 óta a globális K+F-ből való részesedése 7,2 százalékponttal csökkent, ami a második legnagyobb visszaesést jelenti az Egyesült Államok után. A Toyota régóta vezeti a vállalati K+F kiadásokat Japánban, a Honda is jelentős összegeket költ e területen.
