2016-ban a főtevékenységként halászatot és halgazdálkodást megjelölő vállalkozások több mint 82 százaléka adott le pénzügyi beszámolót. Bár a 2015-ös évhez képest a nettó árbevétel visszaesett 14 247 364 eFt-ról 14 109 609 eFt-ra, de ezzel együtt a működő vállalkozások száma enyhe növekedést mutat. Ugyanakkor a 2016-os cégfluktuációs index (CFI) az országos 9 százalékos átlagnál némileg magasabb, 13 százalék, elsősorban az új alapítású cégek relatíve magas száma miatt.
A vállalkozások száma és a bevétel is növekedett
Hosszabb időszakot vizsgálva megállapítható, hogy 2012-től a működő vállalkozások száma egy kisebb visszaeséssel ugyan, de növekedett. Ezzel párhuzamosan pedig 2015-ig az árbevétel is évről évre emelkedett. Az alkalmazotti létszám tekintetében a 2012–2014 közötti drasztikus csökkenést egy mai napig tartó folyamatos növekedés követte. Jelenleg (2017) több mint 1500 alkalmazott dolgozik a szektorban.
Szintén a cégek stabilitását támasztja alá a felszámolás alá került vállalkozások rendkívül alacsony száma (2016-ban összesen 1 ilyen cég akadt), valamint azon cégek csekély száma is, melyek ellen végrehajtási eljárást indítottak. 2016-ban 23 ilyen cég volt, ami a piaci szereplőknek csak a 8 százalékát teszi ki.
2016-ban a piaci szereplők közül 3 cég árbevétele haladta meg az 1 milliárd forintot, és ezek a vállalkozások adták a szektor összes árbevételének 27,1 százalékát. A 100 millió és 1 milliárd forint közötti árbevételi sávban 23 vállalkozás található, melyek 52,7 százalékát hozták az összárbevételnek. A legkisebbek, a 100 millió forint alatti bevétellel rendelkezők 207 darab cégből állnak, melyek a maradék bevételen osztoztak. A szektort érintő árbevétel-csökkenés kizárólag ez utóbbi csoportot érintette, ahol összárbevételük a 2015-ös 3 053 745 eFt-ról 2016-ban 2 828 372 eFt-ra csökkent. Ezzel szemben a másik két szegmens tudta növelni bevételeit.
Jogszabályok is alakítják a halgazdálkodások jövőjét
A közelmúltban több olyan jogszabályi változás is történt, ami alapvetően befolyásolja a piaci szereplők jövőbeni kilátásait. 2016. január 1-jétől a természetes vizek kereskedelmi célú halászati hasznosítása megszűnt. Ez azt jelenti, hogy ezeken a vizeken „kisszerszámos” halászati eszközökkel folytatott, illetve az ökológiai célú, szelektív halászat továbbra is engedélyezett, de a vendéglátóipart és a kereskedelmi hálózatokat alapvetően már az akvakultúrás haltermelés látja el.
A halászattal és halgazdálkodással foglalkozó vállalkozások emellett jelentős európai uniós támogatásokra is számíthatnak a jövőben. Az ágazat számára a 2014–2020-as programozási időszakban a MAHOP keretében az előző időszakhoz képest 12 százalékkal magasabb összeg – hazai társfinanszírozással együtt mintegy 15,5 milliárd forint (39,09 millió EUR uniós forrás +12,73 millió EUR nemzeti forrás) – áll rendelkezésre, amelyet 2023-ig kell felhasználnia. E hatalmas támogatás optimális felhasználása esetén a szektor szereplői számára további növekedési lehetőségek nyílnak meg a jövőben – zárja elemzését az OPTEN céginformációs szolgáltató projektmenedzsere.
