Magyarországon jelenleg kb. 2,1 millió négyzetmétert tesz ki a bérbeadási céllal, jellemzően 2000 után épített modern és energiahatékonysági szempontból is korszerű ipari ingatlanállomány, amivel a lakosság arányához viszonyítva – Csehország után, de Lengyelország előtt – ezüstérmesek vagyunk Közép-Európában. Az úgynevezett régi ipariépület-állomány méretét nagyon nehéz megbecsülni, de vélhetően 4 millió négyzetméter, vagyis kétszer annyi, mint a modern épületek alapterülete.

„Az ipari ingatlanoknak elsősorban jövedelemtermelő funkciója van, amelyben meghatározó szerepet tölt be az ingatlan energiahatékonysága, hiszen nem mindegy, hogy az ipari épületek bérlői vagy tulajdonosai a megtermelt jövedelem mekkora hányadát kénytelenek fűtésre vagy hűtésre fordítani” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. „Kijelenthető tehát, hogy az ipari ingatlanok energiahatékonysága versenyelőnyt jelent az újra emelkedésnek indult energiaárak idején, ezen akár egy vállalkozás sikeressége is múlhat” – tette hozzá a szakember.

Megfelelő szigeteléssel csökkenthetők a költségek

Korszerű ipari ingatlanok Magyarországon, a 2000-es évek után, jellemzően Budapesten és vonzáskörzetében, valamint nagy autóipari és ipari beruházások helyszínein, Győrben, Kecskeméten, Székesfehérváron, Tatabányán és Miskolcon épültek. A nagyvárosok szélén vagy akár a belső részeiben található régi raktárak vagy volt üzemi területek viszont már csak akkor keltik fel a befektetők figyelmét, ha ott az épületszigetelést is magában foglaló felújítással, de kedvező felújítási költséggel lehet újjáépíteni az ingatlant, vagy új funkciót lehet adni neki.

A szigetelőanyag-gyártó és a raktárhirdetési portál felmérésének adatai szerint 2007-től, de a válság évei alatt különösen, minden méretkategóriában nagy számban voltak kiadó ipari ingatlanok, amelyek száma 2013 óta folyamatosan csökken.

Kép: SXC

Budapesten és környékén napjainkban például már alig hirdetnek kiadó vagy eladó csarnokot, raktárt vagy logisztikai központot. Az országnak ezen a részén már leginkább csak a 100 négyzetméter alatti vagy pedig 1000-5000 négyzetméter közötti ipari épületekben van még szabad kapacitás, szinte csak elvétve lehet már közepes nagyságú, 500-1000 négyzetméteres vagy nagy alapterületű, 5000 négyzetméter feletti ingatanokat találni.

A népszerű útvonalak mellé tömörülnek a raktárak

Nemcsak a lakóingatlanoknál, de a raktárak esetén is kiemelkedően fontos a lokáció. A megfelelő hely kiválasztásával sok kellemetlenségtől lehet megszabadulni, ráadásul rengeteg pénz és idő spórolható meg.

A legtöbb raktár értelemszerűen az elkerülő, az M0-ás autóút mellett található, itt ugyanis 2010-től kezdődően raktárkomplexumok tucatjait húzták fel. Ezt követi az M1-es, az M3-as és a 2012-ben – raktárszám szempontjából – sokkal szebb napokat látott M5-ös. A sort a Balaton felé vezető M7-es és a délre tartó M6-os zárja. Egyértelmű, hogy az autópályák menti raktárak szép jelzőszámai annak, hogy melyek gazdasági szempontból az ország kedvelt régiói.

Új trend: raktárban iroda

A magas belvárosi irodabérleti díjak miatt egy új trend van kialakulóban; egyre több vállalkozás hagy fel a külön belvárosi irodaközponttal és dönt úgy, hogy irodáját a raktáron belül alakítja ki. Ez főleg a kisebb és közepes vállalatokra jellemző, amelyek még akkor is élnek ezzel a lehetőséggel, ha a munkatársak egy részének többletutazást jelent a belső kerületek helyett a külvárosba vagy az agglomerációba kijutni. Ez a trend az ipari ingatlanok energiahatékonyságának kérdését is új dimenzióba helyezi, mivel azokat a téli hidegek és a nyári melegek okán még fontosabb megfelelő, a nagy hőingadozást megakadályozó szigeteléssel ellátni.