Kép: SXC

A pályázóknak a maximum fél oldal terjedelmű motivációs levélben vagy más néven kísérőlevélben arra kell választ adniuk: mely pozíciót kívánják megpályázni, honnan szereztek tudomást a szóban forgó munkalehetőségről, és miért éppen magukat tartják a legalkalmasabbnak a kiszemelt állásra. Érdemes szem előtt tartani: mindenképpen jó pont a felvételiztetők szemében, ha a személytelen „Tisztelt Hölgyem/Uram!” beköszönés helyett az anyagot kezelőnek címezzük a kísérőlevelet. Végezetül időpontot kell kérniük a személyes találkozásra is – javasolja együttműködő partnerünk, a Monster.hu.

Ne tűzdeljük tele banális közhelyekkel

A tapasztalatok szerint a kísérőlevelek egyik legnagyobb buktatója az alkalmasságot megindokoló rész, mivel a legtöbb pályázó itt sétál bele a közhelyek csapdájába. Pedig a tét nagy: tekintettel a számtalan jelentkezőre és a HR-esek szűkös idejére, a legtöbb szakembernek mindössze fél-egy perc ideje jut átfutni a pályázati anyagokat. A sablonos pályázat így megy is a süllyesztőbe. Épp ezért a „szeretem a kihívásokat”, „kiváló a kommunikációs készségem”, „jó vezető vagyok”, „szeretek emberekkel dolgozni”, „ambiciózus vagyok”, „jól tudok angolul” és ehhez hasonló fordulatokat nyugodtan hagyjuk ki a motivációs levélből. (Ami minél rövidebb, annál jobb.)

Mivel mindezek magukban üres szavak, csak akkor bírnak értékelhető információval, ha a pályázó konkrét példát is tud hozni a felsorolt pozitívumokra – ám erre többnyire az állásinterjú személyes fordulójában kerül majd sor. Például a „szeretem a kihívásokat” fordulat helyett írjuk inkább valami hasonlót: „Korábbi munkahelyemen vezetőm szerint is hatékonyan kezeltem az ügyfélszolgálati munka során felmerülő kellemetlen helyzeteket.” Ha már a személyes állásinterjúra kerül a sor, egészítsük ki mindezt ezzel: „Ügyfélszolgálati munkám során a kiemelten nehéz esetnek számító ügyfeleket rendszeresen a gondjaimra bízta a részlegvezető. Naponta átlagosan legalább 50 ilyen személyt irányított hozzám, így bőven volt alkalmam gyakorolni a gördülékeny problémamegoldást is.” Mellőzendő emellett a „jól tudok angolul” formula is: helyette inkább adjuk meg a nyelvtudás szintjét. „Tárgyalóképes angoltudással rendelkezem írásban és szóban egyaránt, így a kapcsolattartás a cég külföldi partnereivel nem jelentett gondot a számomra.” A „jó vezető” vagyok fordulat ugyancsak kerülendő. Helyette írjuk például azt: „Vezetői adottságaimat egy 10 fős csapat élén kamatoztathattam 3 évig.”

A kísérőlevél nem kis CV

A kísérőlevélnél gyakran az is problémát jelent, hogy egyes pályázók egyfajta mini önéletrajzként igyekeznek minden lényeges információt belesűríteni. Pedig a kísérőlevél nem a CV kicsinyített mása: ezért nem kell túlságosan bő lére ereszteni, és felesleges benne pontról pontra újra meg újra elismételni az önéletrajzban szereplő információkat. De hiába tökéletes a formula, ha mindez csapnivaló helyesírással társul. Mivel a helyesírási hibák nagyon lerontják a pályázóról alkotott összképet, érdemes az anyagokat küldés előtt átnézetni egy, a helyesírásban jártas baráttal/ismerőssel, vagy latba vetni a helyesírás-ellenőrző programot is.  Problematikus lehet a fiókból hirtelen előrántott, túlságosan általános és nem konkrét pozícióra megírt motivációs levél. A felsülést akkor kerülhetjük el, ha lehetőség szerint az összes megpályázott pozícióra új anyagot készítünk. De ha minderre még sincs szükség, fordítsunk különös gondot a motivációs levél dátumozására.