Kép: Pixabay

A pénzintézet elemzői úgy vélték: továbbra is kedvezően alakulnak az egyensúlyi folyamatok, az államháztartási hiány akár a GDP 1 százaléka alá is süllyedhet az idén, a GDP-arányos államadósság pedig 2017 végére 70 százalék közelébe mérséklődhet. A fogyasztói árak idén átlagosan kevesebb mint 0,5 százalékkal emelkednek, az infláció csak fokozatosan közelíti meg 2018-ra az MNB 3 százalékos célértékét. Végleg kilépett a legsebezhetőbbnek tekintett valuták köréből a forint, amely 2017 második felétől kezdve lassú, trendszerű erősödésbe kezdhet – közölte a bank.

Az éves átlagos infláció a jövő év nagy részében már 2 százalék közelében lehet, ezzel együtt nem fog egyenletesen növekvő tendenciát mutatni, 2018 előtt így nem várható, hogy a fogyasztói árak növekedésének éves üteme elérné az MNB középtávú céljaként meghatározott 3 százalékos értéket. Összességében jövőre 2,1 százalékos, 2018-ban pedig 2,8 százalékos éves átlagos infláció várható a Takarékbank elemzői szerint.

A bank prognózisa alapján, mivel az MNB továbbra is elkötelezettnek mutatkozik a jegybank mérlegének szűkítésére, a bankok a likviditásfeleslegüket leginkább állampapír-vásárlással, hitelezési aktivitásuk növelésével, esetleg külföldi forrásaik leépítésével vagy külföldi eszközök vásárlásával építhetik le. Bármilyen kombinációt válasszanak is, a rövid hozamok szintje a következő hónapokban továbbra is mélyen az alapkamat alatt, akár 0,5 százalék alatt is alakulhat, a jegybanki eszközökből való kiszorítás mértékének függvényében. A jegybanki alapkamat így tartósan változatlan maradhat.

A Takarékbank szakértői ezért 2018 második fele előtt nem számítanak a monetáris feltételek szigorítására, mivel a külső egyensúlyi helyzet alakulása továbbra is a forint erősödését támogatja, ami bizonyos értelemben a monetáris kondíciók szigorodásának felel meg, s ez ellen az MNB a maga eszközeivel igyekszik továbbra is fellépni. A prognózis szerint a munkanélküliségi ráta süllyedése mérsékeltebb ütemben ugyan, de stabilan folytatódik. Ezt néhány ágazatban a munkaerő-kínálat elégtelensége korlátozhatja, ezért a bérdinamika nemcsak a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, hanem a piaci béremelések következtében is magas marad.

A háztartási fogyasztás – a lendületes reálbér-emelkedés és a munkaerő-piaci helyzet javulása következtében – a növekedés vezető erejévé vált. Ez az elkövetkező két évben is így lesz, miközben jelentős pozitív fordulat várható a beruházásokban. 2019-ig ugyanis Magyarország gyorsított ütemben hívja le az EU-forrásokat, az államháztartás megerősödött pénzügyi helyzete pedig az állami beruházásokat is fellendíti, emellett élénkülnek az ingatlanberuházások, és a magánszektorban is számos nagy volumenű új beruházás valósul meg – vélik a bank elemzői.