A bizonytalan keresleti környezet, a magas infláció és a gazdasági növekedés lassulása a hitelezés csökkenéséhez vezetett Európában. Ezzel párhuzamosan a jegybankok restriktív monetáris politikája érdemben növelte a bankok nettó kamatjövedelmén keresztül a jövedelmezőséget, amely növekményből egyre több országban vonnak el – legalább részben – költségvetési vagy jegybanki intézkedésekkel. A dezinfláció folytatódásával és ezzel a kamatkörnyezet várt normalizálódásával a jelenlegi magas jövedelmezőség csökkenésére kell számítani, miközben a törékeny növekedési kilátások mellett az ingatlanpiaci túlértékeltség korrekciója kockázatként jelenik meg.
A hazai lakáspiacon jelentősen mérséklődtek a tranzakciók, leginkább a keresletet meghatározó kedvezőtlen makrogazdasági tényezők és a hitelből megvalósuló lakásvásárlások visszaesése miatt. Ezáltal a lakásárak 2023 második negyedévében éves összevetésben enyhén mérséklődtek. A lakáspiaci túlértékeltség enyhült, de továbbra is magas. A kereskedelmiingatlan-piacon 2023 első félévében emelkedett a kihasználatlansági ráta mind a budapesti irodák, mind az ipar-logisztikai ingatlanok esetében, de historikusan továbbra sem tekinthetők magasnak. Pénzügyi stabilitási szempontból a növekvő kereskedelmiingatlan-piaci kockázatokat enyhíti a hitelintézetek projekthiteleken keresztüli mérsékelt kitettsége.
Az alacsony lakossági betéti kamatok és a kormányzat állampapír-piaci kereslet növelését célzó intézkedéseinek versenyt erősítő hatása mellett tovább csökkent a lakosság és a nem-banki pénzügyi intézmények bankrendszernél elhelyezett betétállománya. A hitel-betét mutató főként a betétek kiáramlása miatt nőtt, de a felmerülő kockázatokat ellensúlyozza a szektor jelentős mértékű likviditási többlete.
