Jobb nem lesz az idén, de legalább csökken az adósság

A GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint a magyar gazdaság 2010-ben stagnálás körüli állapotban lesz, a külső egyensúly a tavalyihoz hasonló aktívumot mutat, az államháztartás GDP-arányos hiánya pedig a következő kormány gazdaságpolitikájától függően valószínűleg 4-5 százalék között lesz.

2010. január 31.

Piac&Profit

A magyar gazdaságban az ipari termelés már 2009 III. negyedévében, a kivitel pedig a II. negyedévben emelkedett az előző negyedévhez képest, a GDP esetében ez feltehetőleg a IV. negyedévben következett be. Idén az építőipar lehet a legdinamikusabb ágazat, mindenekelőtt az EU finanszírozású infrastrukturális fejlesztések hatására, az üzleti beruházások növekedése inkább csak a II. félévben várható.

Átmeneti javulás

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a munkanélküliség növekedése egyelőre megállni látszik Magyarországon. A vizsgált időszakban a 15 és 74 év közötti munkaképes korú lakosságnak 10.5%-a volt állástalan, ami 442 ezer főt jelent, míg a hivatalos adatok szerint összesen 3.783 millió ember állt foglalkoztatásban.

A munkanélküliek száma tehát a hivatalos statisztika szerint 3 ezer fővel csökkent a legutóbbi jelentés óta, bár az Equilor véleményüe szerint ez csak átmeneti megtorpanás. A valóságban természetesen lényegesen magasabb lehet a munkanélküliek száma, hiszen a válság során számos más országban is megfigyelhető volt az a tendencia, hogy a recesszió nyomán munkájukat elvesztők egy ideig még próbálkoztak új munka találásával, azonban egy idő után esetleg feladták a keresést és ezáltal kiszorultak a munkaerőpiacról.

Vegyes változás a keresetekben, csökkenő nyugdíjak

A lakossági fogyasztás szintje valószínűleg kissé tovább csökken, kb. 1 százalékkal. A bruttó keresetek a munkaerő-piaci túlkínálat következtében - az szja-csökkentésre is tekintettel - várhatóan alig, mindössze 1 százalékkal nőnek.

A minimálbér ugyan közel 3 százalékkal emelkedik, de sok cégnél nincs mód a bérnövelésre. A nettó keresetek azonban a módosuló szja-szabályok következtében 7,5 százalékkal emelkednek, ami a reálkeresetek 3,5-4 százalékos növekedését eredményezi. (2009-2010-ben összesen kb. 1 százalékkal emelkednek a reálkeresetek, ezen belül az üzleti szférában legalább 5 százalékkal nőnek, a költségvetési szektorban pedig közel 10 százalékkal esnek.)

A reáljövedelmek nagyjából stagnálnak, mivel a foglalkoztatás még tovább csökken, a munkanélküliek támogatása az idő előrehaladtával mérséklődik, a cafeteria-rendszer juttatásai visszaesnek megadóztatásuk miatt, a családtámogatások nominálisan sem nőnek. A havi nyugdíjak reálértéke ugyan minimálisan emelkedik, de éves szinten a 13. havi nyugdíj teljes megszűnése következtében - a nyugdíjkorrekció hatását is figyelembe véve - minimálisan csökken.

Jövőre már 3 százalékos infláció

2009-ben a fogyasztói árindex éves átlagban 4,2 százalék, az év végén 5,6 százalék volt. 2010 első félévben még 4-5 százalék között marad a drágulás üteme, csak az év közepétől csökken 3 százalék környékére. Így az éves átlag 3,5 százalék lesz. 2011-ben az infláció elérheti az MNB által kívánt, 3 százalék alatti szintet.

A válság kikényszerítette magatartás-változás miatt a külső egyensúly már 2009-ben látványosan javult. A belső kereslet némi emelkedésével ugyan az áruforgalmi aktívum idén csökken, de a folyó fizetési mérleg aktívuma megmarad, mivel a jövedelem-kivonás - a profitok csökkenése miatt - nem ugrik meg jelentősen. Ugyanakkor az EU-transzferek felhasználása gyorsul. Így a folyó fizetési és tőkemérleg - a 2008. évi 6,6 milliárd eurós deficit után - 2009-ben és 2010-ben is 2,8 milliárd euró körüli aktívummal zár. A javulás mintegy 10 milliárd euró, így az ország külső eladósodottsága jelentősen csökken.

A Monetáris Tanács a választások előtt feltehetőleg óvatos kamatpolitikát fog folytatni. Amennyiben az államháztartási folyamatok az új kormány alatt is a nemzetközi pénzvilág által elfogadott keretek között maradnak, a jelenlegi 6 százalékról a II. félévében folytatódhat a kamatcsökkentés. (A Bankszövetség elnöke szerint év végére emiatt előnyösebb lehet a forinthitel, mint az eurókölcsön.)

A GKI prognózisa a magyar gazdaság 2009-2010. évi folyamatairól

	2008.	2009. I-XI. hó	2009.	2010.
	2008.	2009. I-XI. hó	(becslés)	(előrejelzés)
A GDP volumenindexe (százalék)	100,6	92,9*	93,5	100
Az ipari termelés indexe (összehasonlító áron, százalék)	98,9	80,9	84	103,5
Nemzetgazdasági beruházások indexe (összehasonlító áron, százalék)	97,0	92,9	94	105
Az építési-szerelési tevékenység indexe (összehasonlító áron, százalék)	94,9	96,0	96,5	106
A kiskereskedelmi forgalom volumenindexe (százalék)	98,2	95,0	95	100
A kivitel változásának indexe (folyó áron, euróban, százalék)	105,6	79,6	82	104
A behozatal változásánakindexe (folyó áron, euróban, százalék)	105,6	73,2	75	106
A külkereskedelmi mérleg egyenlege (milliárd euró)	-0,2	4,2	4,8	3,7
A folyó fizetési és tőkemérleg együttes egyenlege (milliárd euró)	-6,6	1,7*	2,8	2,8
Az euró átlagos árfolyama (forint)	251,2	280,6**		265
Az államháztartás hiánya (pénzforgalmi szemléletben, helyi önkormányzatok nélkül, milliárd forint)	909	918,6**		870
A bruttó átlagkereset indexe	107,5	100,5	100,5	101
Fogyasztói árindex	106,1	104,2**		103,5
Fogyasztói árindex az időszak végén (előző év azonos hónap = 100)	103,5	105,6**		103
Munkanélküliségi ráta az időszak végén (százalék)	8,0	10,5***		10,5

* 2009. I-III. negyedév
** Éves tény
*** 2009. IV: negyedév, tény
A tényadatok forrása: KSH, MNB, PM

Szavazás:

Ön mire számít az idén?

Véleményvezér