Hiánypótló kezdeményezésként 2021 elején indította újtára a K&H saját innovációs indexét, amely időről időre megmutatja, hogy hol áll a magyar gazdaság az innovációs versenyben és a gazdaság szereplői milyen fejlesztésekkel készülnek a jövőre. Az összkép most nem túl fényes: a K&H innovációs indexe a kezdetek óta alig mutat életjelet a magyar gazdasági szereplőknél: 2023 első félévében is csupán 28 pontot ért el, vagyis az előző félévhez képest változatlan.

Az index indulásakor ez az érték még 31 pont volt – alig magasabb, mint napjainkban. Jelenleg az ellentétes erők kioltják egymást, hiszen a digitális innováció alindexe 2 pontot nőtt, míg az innovációs stratégia alindexe 2, a megvalósult innovációk alindexe 1 pontot csökkent.

Ördög a részletekben

Az ördög persze a K&H innovációs indexe esetében is a részletek között bújik meg. „Ellentétes erők hatnak az innovációs indexre” – nyilatkozta Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője, aki hozzátette: miközben a vállalatok kevesebb figyelmet fordítanak innovációs stratégia készítésére, nem tévesztik szem elől a digitális átállás jelentőségét”. Egyelőre azonban a piaci helyzet, a cégek növekvő költségei nem kedveznek új termékek és szolgáltatások bevezetésének, így inkább belső folyamataikat igyekeznek hatékonyabbá tenni, és ebben kiemelkedő szerep jut a digitalizációnak. Ennek jelentőségével minden vállalatvezető tisztában van: számottevően (fél év alatt 29 százalékról 42-re) nőtt azoknak a cégeknek az aránya, amelyek a legfontosabb, de legalább is nagyon fontos feladataik közé sorolják saját digitális átállásukat. A digitális alindex annak ellenére nőtt, hogy közben jelentősen visszaesett az egyik komponense: a korábbi 48 százalékról 41 százalékra ‒ a 2 évvel ezelőtt mért szintre ‒ esett vissza azon cégek aránya, amelyeknek a felmérést megelőző két évben volt jelentősebb digitális fejlesztésük.