A kutatás arra is rámutatott, hogy az ellátások finanszírozására nem mindig vagyunk felkészülve, pedig a kiadásokat akár biztosítások révén is fedezni lehetne.

A megkérdezettek közül tízből hatan igénybe vették már a magánegészségügy szolgáltatásait, amit az NN Biztosító felmérésében a többség a nagyobb fokú bizalommal indokolt. Legtöbben (59 százalék) az állami ellátásban szerzett kedvezőtlen tapasztalatokat említették, hogy miért kerestek meg inkább magánszolgáltatót. Ebben nagy szerepe volt a hosszú várólistáknak, hogy a páciensek nem jutottak elég korai időpontokhoz. A második helyen a nagyobb bizalom szerepel: az érintettek több mint fele jelezte, hogy jobban megbízik a magánellátásban, ami a biztonságérzetük, valamint a jónak értékelt ár-értékarányt is magába foglalta náluk.

A harmadik legfontosabb szempont a több figyelem, vagyis 42 százalék szerint több időt szánnak rá egy orvoslátogatáskor, ott „partnerként kezelik”, információkat és lehetséges gyógymódokat konzultálnak meg vele. Azt is sokan emelték ki, hogy a magánellátásban „egységesebben közelítik meg az egészségügyi problémát”, figyelembe veszik korábbi betegségeket is. Negyedik helyen emellett az ellátások hozzáférhetőségét jelölték meg a válaszadók, nevezetesen, hogy „csak itt volt elérhető ez a műtétkezelés”.

A fentieken túl a magánegészségügy melletti döntést demográfiai jellemzők is befolyásolják az NN Biztosító kutatása alapján. Eszerint fiatalabbak és a magasabb végzettségűek nagyobb eséllyel veszik igénybe a magánellátásokat. Ennek egyik fő mozgatórugója az lehet, hogy a huszonévesek az átlagnál gyakrabban számoltak be rossz tapasztalatokról az állami ellátást illetően, náluk a magánellátás iránti bizalom is kiugróan magas. Ugyanez igaz az ár/érték arányra is: minél fiatalabb valaki, annál jobban odafigyel rá, hogy milyen minőségű szolgáltatást kap a pénzéért. A több figyelmet, a rájuk szánt időt elsősorban a nők értékelték.

Egyre tudatosabbak a fiatal generációk

Jól látható, hogy a fiatalabb generációk az egészségükről való gondoskodásban is egyre tudatosabbak. Ennek azonban a pénzügyi hátterét is rendeznünk kell, hiszen az ellátások költsége az érintettek 59 százalékának megterhelő volt, és csak kevesebb mint 17 százalék használja ki az egészséggel kapcsolatos öngondoskodási lehetőségeket – mondta Holló Bence, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója.

A magánellátást igénybe vevők az elmúlt egy évben átlagosan 113 ezer forintot költöttek magánegészségügyi ellátásra. Válaszaik szerint az elmúlt egy évben erre költött összeg magasabb volt, mint az előző években.  Ezeket a kiadásokat csupán az érintettek 17 százaléka finanszírozta biztosítás vagy egészségpénztári tagság révén – derül ki a felmérésből. A döntő többség a saját jövedelméből (készpénzzel vagy bankkártyával) fizetett. A változás jele ugyanakkor, hogy a 20-65 éves internetezők 12 százaléka már elgondolkozott egészségbiztosítás megkötésén, vagy azon, hogy kiegészítőként beletenné már meglévő biztosításába az egészségügyi ellátás finanszírozását. 58 százalékukat a családra köthető megoldás is érdekelné.