A vámteher emelése természetszerűen jelentkezik a termék belföldi fogyasztói árában. Ha valaki előveszi a számológépet, – kiszámolván, hogy mennyi az emelkedés – és az eddig az USA-ból importált és jelenleg a vámteher emeléssel érintett termék után fizetett vám összegét megnöveli 25 százalékkal, nem biztos, hogy a korrekt értéknövekedést fogja megkapni!

Ugyanis a 25 százalék vámtétel növekedés az import vámterhek számítási metodikája miatt jelentősebb is lehet. „Gondoljunk csak arra, hogy az import áfa alapjába bele kell számítani a fizetendő vámterhet, ami már eleve nagyobb növekedést jelent, mint a 25 százaléknyi vámtétel növekedés.  Emellett kalkulálni kell a vámfolyamatok során felmerülő egyéb terhekkel, költségekkel, amelyek mértékét szintén befolyásolhatja a 25 százalék kiegészítő vám”- mutat rá Falcsik István, az RSM Hungary vámüzletágának vezetője.

Egy másik szempontból érzékeltetve a kiegészítő vám hatását még elszomorítóbb a helyzet. Az érintett termékek olyanok voltak, amelyekre az eddig alkalmazott vámtétel 0-10 százalék között mozgott. Ehhez képest elképesztően magas a kiegészítőnek nevezett plusz 25 százalék, hiszen most nem az eddig alkalmazott 0-10 százalékos vámtételek emeléséről van szó, hanem alkalmazásuk mellett további 25 százalék kiegészítő vám alkalmazásáról.  Összegezve, a 25 százalékos növekedés önmagában is jelentős, de a valóságban nagyobb teherként fog realizálódni az alapanyagok és a termékek fogyasztói áraiban.

Mire kell pontosan kiegészítő vámot fizetni és mire nem?

Elsődlegesen azzal kell tisztában lenni, hogy annak ellenére, hogy a behozott termék szerepel az érintett körben, nem biztos, hogy alkalmazni kell az emelt vámtételt. Ez az import folyamatok egy kis részét érinti, de érdemes megvizsgálni, hogy a termék mikor hagyta el az USA határát, azaz mikor történt meg az exportálása. Ugyanis nem tartoznak a kiegészítő vám hatálya alá azok a termékek, amelyek még 2018. június 22-e előtt kerültek az USA-ból exportálásra és jelenleg még nincsenek szabadforgalomba helyezve. Szintén kivételként kell kezelni azokat a termékeket, amelyekre 2018. május 17-e előtt vámmentességgel vagy vámcsökkentéssel adtak behozatali engedélyt.

Másodlagosan fontos átgondolni azokat a vámtehercsökkentő lehetőségeket, amelyek a kiegészítő vám alkalmazása nélkül is adottak. Ilyen például a vámfelfüggesztés, a vámraktározás valamint a feldolgozási eljárások. Falcsik István szerint, míg alacsony vámtétel esetében lehet, hogy nem volt számottevő a potenciális vámmegtakarítás a cégek számára, most azonban megnőtt ezen vámjogi megoldások jelentősége és mivel a „vámháborúnak” még nincs vége, érdemes mielőbb lépniük a vállalat számára kedvezőbb megoldás irányába.