Kép: SXC

Az üzleti szférán belül októberben a kereskedelem kivételével minden ágazat bizalmi indexe kisebb-nagyobb mértékben mérséklődött szeptemberhez képest. Az ipari várakozások októberi romlása nem jelentős, de a csökkenés már harmadik hónapja tart. Egyaránt romlott az elmúlt időszak termelésének, a rendelésállománynak – de ezen belül az exporténak nem! – és a készleteknek a megítélése, a termelési várakozások viszont javultak. Az építőipari bizalmi index – a szeptemberi jelentős emelkedés után – októberben negatívan korrigált. Az egyébként lényegesen optimistább magasépítő cégek kilátásaikat romlónak, a mélyépítők viszont kissé javulónak érezték. Az előző háromhavi termelés megítélése októberben enyhén, a rendelésállomány értékelése számottevően romlott szeptemberhez képest. A kereskedelmi bizalmi index viszont szeptember után októberben is emelkedett, így visszatért a júniussal záródó több mint két évet jellemző, meglehetős optimizmust jelző, viszonylag keskeny sávba. Az eladási pozíció és a készletszint megítélése erőteljesen javult, a rendeléseké viszont kissé romlott. A szolgáltatói bizalmi index októberben hibahatáron belül csökkent szeptemberhez képest.

A foglalkoztatási szándék a kereskedelem kivételével minden ágazatban visszafogottabb lett, az iparban e tekintetben is harmadik hónapja tart a romlás. Kissé erősödött a lakosság munkanélküliségtől való félelme is. Az áremelési törekvés az iparban kissé erősödött, de egy hajszállal így is az árcsökkenésre számítók vannak többen az emelést remélőknél. Az építőiparban fordított a helyzet, de mindkét ágazatban a változatlanságra számítók vannak túlnyomó többségben. A kereskedelmi cégek körében egy hónap alatt jelentősen összehúzódott, a szolgáltatók körében viszont kiterjedt az áremelést tervezők aránya. A fogyasztók inflációs várakozása erősödött. A magyar gazdaság kilátásainak megítélése minden ágazatban javult kissé, a lakosság körében viszont minimálisan romlott.

A GKI fogyasztói bizalmi index októberben a szeptemberi stagnálást követően csökkent, s tavaszi szintjére került. A lakosság saját pénzügyi helyzetének következő egy évét, várható megtakarítási képességét és a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségét is a szeptemberinél kissé rosszabbnak érzékelte.