A futamidő megnyújtása és az egyenletes törlesztés ugyanakkor azt is jelenti, hogy az adott ügyfelek tovább használják a bank pénzét, ami nyomán összességében több pénzt kell hitelintézetük felé fizetniük - magyarázták. A futamidő és az összes hitelteher azok számára nő meg elsősorban, akik esetében a moratórium igénybevételekor még amúgy is sok év volt hátra a törlesztésből, illetve magasabb volt a kamatuk (például mert jellemzően magasabb hiteldíjú fogyasztási hitelük van). Ugyanakkor a havi törlesztőrészletek változatlanok maradnak a fizetési stop elrendeléséhez képest, kivéve a változó kamatozású hiteleknél - jegyezték meg.

A jegybank felidézte a június elején közzétett Stabilitási jelentése példáit, miszerint közel 3 millió forinttal nőne meg az összes tartozása annak az adósnak, akinek egyébként még 15 millió forintnyi tőketartozása és 20 évnyi futamideje volna hátra 5 százalékos kamatú lakáshitelénél, és a moratórium elrendelésétől egészen 2022. június végéig igényelné a fizetési stopot. Az ő futamideje (a moratóriumban eltöltött 27 hónapot is beszámítva) összesen 56 hónappal - azaz közel öt évvel - nyúlna meg. Ugyancsak ennyivel, mintegy 58 hónappal kellene tovább fizetnie hitelét annak a moratórium lehetőségét végig kihasználó ügyfélnek, akinek 15 százalékos kamatozású, 1,5 millió forint összegű személyi kölcsöne van, s még 7 év hátralévő futamideje lett volna. Az ő összes hitelterhe a fizetési stop kapcsán felhalmozódó kamatok miatt 927 ezer forinttal nőne meg.

Az MNB felhívta a figyelmet arra, hogy a futamidővel nem rendelkező hiteltermékeknél - például a hitelkártyák moratórium előtt felvett hitelösszegénél - nem hosszabbítják meg a futamidőt, kivéve, ha a hitelező intézmény ezt szerződésmódossal lehetővé teszi. Számukra így a törlesztési stop végével esedékessé válik a moratóriummal érintett teljes tartozás megfizetése.