1. A központi költségvetés adósságának alakulása 2000-ben
adósságráta
A központi költségvetés bruttó adóssága 2000. végén – az előzetes tényadatok figyelembevételével – 7233 milliárd forint lesz. A nominális növekedés ellenére az adósság GDP-hez mért aránya, azaz az adósságráta 55,4 %-ra mérséklődik az előző évi 59,9%-hoz képest. A korábbi években elkezdődött adósságráta csökkenési folyamat eredményeként 2000. folyamán a központi költségvetés adósságának GDP-hez mért aránya (55,3 %) már jóval az Európai Uniós csatlakozási szinten – 60 % -on – belül mozgott. 2001-ben várhatóan további két százalékponttal mérséklődik.

az adósságváltozás összetevői
A központi költségvetés bruttó forint adóssága 350 milliárd forinttal nő 2000-ben az előző év végéhez képest. A növekedés döntő részét a nettó forintpiaci értékesítés 465 milliárd forintos értéke teszi ki, amely közel 75 %-a az előző évi mennyiségnek. 2001-re a tervezett forint adósság növekedés 470 milliárd forint, ebből a nettó forintpiaci értékesítés 552 milliárd, ami 17 %-kal haladja meg az előző évi mennyiséget, de még így is jelentősen elmarad az 1999-es szinttől.

az adósság devizaszerkezete
A devizaműveletek és árfolyamváltozások hatására a költségvetés deviza adóssága 5 milliárd forinttal csökken, így forintértékben a teljes költségvetési adósság 35 %-át teszi ki. A másodpiaci származékos ügyletek eddigi aktív használata mellett 1999-től a közvetlen kibocsátás megkönnyíti az ÁKK számára, hogy gyorsan és hatékonyan alakíthassa az általa kezelt adósság deviza-szerkezetét. 2001 folyamán várhatóan 132 milliárd forinttal emelkedik a devizaadósság nyilvántartott értéke, ami a teljes adósságon belüli arányában egy százalékpontos csökkenést eredményez (34 %).


2. Finanszírozási elképzelések 2001-ben
a nettó finanszírozási igény alakulása
A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló törvénytervezet a központi költségvetés egyenlegét -475 milliárd forintban állapította meg. A Társadalombiztosítási Alapok egyenlege -10 milliárd forintban került meghatározásra, amely teljes egészében az Egészségbiztosítási Alap éves többlet kiadásai miatt keletkezik. Az elkülönített állami alapok éves hiánya 3 milliárd forintra rúg, így a teljes nettó finanszírozási szükséglet 488 milliárd forint az előirányzatoknak megfelelően.

a megújítási igény
2001-ben várhatóan 2.990 milliárd forint összegű adósság kerül törlesztésre, míg 2000-ben 3090 milliárd forintos megújítási igény jelentkezett. A 2001-es törlesztések összegéből 2.693 milliárd forintot a forint adósság, a fennmaradó 297 milliárdot a deviza adósság törlesztése tesz ki. A forint adóssággal kapcsolatos törlesztések megoszlása a következő: a hitelek 3 %-kal, a kötvények 24 %-kal, a lakossági kincstárjegyek 15 %-kal és a diszkont kincstárjegyek 58 %-kal részesedtek.

a bruttó forintpiaci értékesítés szerkezete
A 2000. évi 3015 milliárd forintos bruttó értékesítéssel szemben 2001-ben várhatóan mintegy 3200 milliárd forint összegű állampapír értékesítés lesz szükséges ahhoz, hogy a belföldi finanszírozási igényt biztosítani lehessen. Az összes kibocsátáson belül a futamidő szerinti megoszlás a 2000-hez képest módosul. (A 2000. évben az értékesítés 36 %-át a 2 és 3 év körüli futamidejű állampapírok adják, míg az 5 és 10 éves futamidejű államkötvények részesedése 63%.) A változás mögött az értékesítendő állampapírok futamidejének a növelése áll. A kötvények esetében a két éves állampapír részesedése jelentősen csökken (35 %-ról 28 %-ra), így a súlypont a hosszabb, 3 és 5 éves kötvények részarányának növekedésére helyeződik. Az 1 év körüli futamidővel rendelkező állampapírok az értékesítés változatlanul 2/3-át adják 2001-ben is, míg a két és három éves kötvények aránya 21 %-ra csökken, míg az öt és tíz éves kötvényeké 12 %-ra emelkedik. A „kibocsátási mix” így a korábbi években megszokott átlátható és még biztonságosabb finanszírozást tesz lehetővé.

a nettó forintpiaci értékesítés szerkezete
2001-ben a teljes nettó értékesítés várhatóan 552 milliárd forint lesz. Ennek szerkezetében a futamidő hosszítását eredményező tendencia figyelhető meg, amikor is az 5 és 10 éves futamidejű államkötvények a tavalyinál jelentősebb arányú eladása (65 %) biztosítja majd a költségvetés és a TB alapok hiányának finanszírozását. Az 1 év körüli futamidejű értékpapírok 25 % körüli súlya elsősorban a lakosságnak értékesített kincstárjegyek állománynövekedéséből fakad.

3. A Magyar Köztársaság, mint önálló devizakötvény kibocsátó
sikeres kibocsátások
2000-ben 600 millió euró kötvény értékesítése valósult meg. 2001-ben 800 millió euró értékben lejáró deviza-adósság megújítását idegen devizában történő új kibocsátások szolgálják, míg a forint törlesztések finanszírozása a belföldi piacról történik. A 2001-ben megújítandó adósság finanszírozására - a tőkebeáramlás és a gazdaságpolitika függvényében - likvid, benchmark jellegű kötvény kibocsátást célszerű megvalósítani. Emellett egyéb, a nemzetközi pénzügyi szervezetek által nyújtott hitelek felvételére is sor kerül kisebb összegben.

4. Az adósságállomány szerkezeti problémáinak alakulása
a fix kamatozású adósság részaránya
Az államadósság egyik fontos sajátossága az, hogy viszonylag alacsony a fix kamatozású adósság részaránya. Ennek következtében magas az adósság kamatrugalmassága, továbbá a kamatalakulási kockázat. Ezen adósságelem kedvező változása tovább folytatódik 2000-ben, amikor a teljes forint állampapírok állományon belül a fix kamatozású kötvények részaránya várhatóan 44 % lesz, amely 3 százalékpontos emelkedést jelent az előző év végi részarányhoz képest.

lejárati szerkezet
Hagyományosan gondot jelent az adósság egyenetlen lejárati szerkezete, továbbá az adott évben jelentkező nagyarányú megújítási igény. (A forint kötvények lejárati szerkezete az első három évben koncentrált.) 2000 szeptemberében a forintban kibocsátott piaci adósság 52 %-a egy éven belül, 19 %-a két éven belül, 29 %-a 2 év múlva jár le. Bár a rövid lejáratú adósság aránya az 1998-as évvel összehasonlítva 7 százalékponttal csökkent, az OECD országok hasonló mutatóihoz képest a lejárati szerkezet még mindig kedvezőtlennek értékelhető, mert ebben az ország-csoportban átlagosan az adósság 28 %-a jár le egy éven belül, míg két éven túl 62,5 %-a.

A szerkezet átalakítása terén az 1997-ben megkezdett reform hatása csak fokozatosan tud jelentkezni, hiszen a korábban kibocsátott kötvények kifutása után tud csak az egyenletessé átalakított lejárati szerkezet igazából érvényesülni. Az adott évben jelentkező nagyarányú megújítási igény ellensúlyozására, amely közel 2693 milliárd forint volt 2000-ben, az új kibocsátások átlagos hátralévő futamidejének fokozatos növelésével kell megoldást találni. Ezt támasztja alá, hogy a államkötvényeken belül a hosszabb lejáratú állampapíroknak (5 és 10 éves fix kamatozású eszközök) egyre fontosabb szerepet játszanak.

átlagos hátralévő futamidő
Tartós gond a központi költségvetés piaci forint adósságát tekintve az, hogy viszonylag rövid az adósság átlagos hátralévő futamideje. Ez 2000. végén 1,65 év körül várható, amely a tavalyi 1,42 évhez képest növekedést, azaz javulást jelent. A javulás a hosszabb futamidejű kötvények - különösen az új tíz éves papír - nettó kibocsátásban játszott növekvő szerepének tulajdonítható.
A deviza adósság 4,5 éves átlagos hátralévő futamideje javítja az teljes adósság futamidő szerkezetét, egyben kijelöli a forint portfolió számára kívánatos szintet.

5. Külföldi befektetések
jelentős külföldi befektetések
A 2000-es év során kis ingadozások mellett dinamikusan növekedett a külföldi befektetők kezében lévő forint állampapírok állománya. Az elmúlt év végi 440 milliárd forintos szintről 720 milliárd forintra emelkedett az állomány. Ez azt jelenti, hogy míg 1999 végén a piaci állampapír állomány 14 %-a, addig 2000 végére több mint 20 %-a volt külföldiek tulajdonában. (Ez a piaci államkötvényeket tekintve közel egyharmados részesedést jelent.) A magyar gazdaság kedvező teljesítménye és az európai integrációs folyamat elmélyülése a külföldieket várhatóan 2001-ben is további állampapír befektetésekre ösztönzi.