A GKI Gazdaságkutató Rt. Prognózisa a magyar nemzetgazdaság 2001. évi folyamatairól (január 29.)

Az EU gazdasági növekedésének üteme 2000. II. negyedévében érte el csúcspontját, s idénre lassulás várható. Emiatt 2001-ben várhatóan jelentősen csökken a magyar export eddigi, nemzetközileg is kiemelkedő dinamikája. Ezt a hatást a hazai növekedés szempontjából némileg ellensúlyozza a belföldi kereslet tavalyinál gyorsabb emelkedése. Az expanzív költségvetési politika következtében az államháztartás hiánya jelentősen emelkedik, különösen ha figyelembe vesszük a formailag a tavalyi évre elkönyvelt, de ténylegesen ezévi kifizetéseket is.

A külkereskedelmi hiány 2000 utolsó hónapjaiban megugrott, a fizetési mérleg azonban – többek között a magas idegenforgalmi aktívum következtében – továbbra is kedvező. Idén a külkereskedelmi és fizetési mérleg hiányának együttes romlása várható. A deficit finanszírozása nem okoz gondot, azonban a beáramló működőtőke idén sem elegendő erre. Így ha a külföldi részvényvásárlások nem indulnak növekedésnek, ismét emelkedni fog az ország adósságállománya.

Az infláció enyhe mérséklődését elősegíti az olajár stabilizálódása, a dollár gyengülése és a forint leértékelési ütemének csökkentése. Egyes kormányzati árkorlátozó lépések csak halasztani képesek az áremelkedés bekövetkezését. Ugyanakkor inflációs hatása van a magas olajár részben csak most tovagyűrűző hatásának, az élelmiszerárak növekedésének és a belföldi kereslet dinamikus emelkedésének. A bérek idén még gyorsabban is fognak nőni, mint 2000-ben, s ez a 8,5%-os infláció esetén mintegy 4,5%-os reálkereset-növekedést eredményez. A fogyasztás – a megtakarítások további mérséklődése mellett – mintegy 5%-kal fog emelkedni.