A cikk eredetileg a Piac & Profit nyomtatott, szeptemberi számában jelent meg.
A Sziget-alapító lapcsoportunk legutóbbi online rendezvényén, a Klasszis Klubban azt mondta: a Lupa Beachen egy „vízen álló”, „bungalószálloda-dolgot” építene, amit csak a „világ nagyon extra helyein találhatsz meg”. Gerendai Károly, aki „szállodafetisisztának” tartja magát, 2018-ban Lakatos Péterrel, a Videoton vezérével közösen hívta életre a budakalászi strandot. A Lupa Beach homokos, pálmafás, napágyas dizájnjával Budapest tengerpartjaként hirdeti magát.
Az üzletember másik víziója egy nemzetközi példákat követő gasztroprojekt, amely más jellegű, mint amikkel eddig foglalkozott. Erről már tárgyalt potenciális partnerekkel, de részleteket nem árult el. Nem szeretné ugyanis, ha mások is „rápörögnének” az ötletre. Az új projektek megvalósulása azonban bizonytalan. A vírusválság ugyanis Gerendait is megviselte: egyelőre hitelei vannak, nem pedig tartalékai. A cégcsoport bővítését most nem tervezi, mert – mint fogalmazott – még meglévő portfóliójával sem látja az alagút végét. Jelenleg a veszteséges helyeket foltozzák, de a kedvező hitelek ösztönözhetik majd a fejlesztéseket.
Se munkaerő, se vendég
Klubtalálkozónkon Gerendai beszélt a vendéglátás két nagy problémájáról, a munkaerő- és a vendéghiányról. A kereslet nyáron azért nem állt vissza a COVID-járvány előtti szintre, mert egyesek még nem mernek étterembe menni, mások pedig a pandémia idején elszoktak az étterembe járástól: átálltak rendelésre vagy otthonfőzésre. A tavaszi újranyitás körüli roham hamar lecsengett.
Gerendai az ideiglenesen bezárt éttermeiből a Lupa Beachhez csoportosított át munkaerőt, hogy fenn tudja tartani a strand működését. A munkaerőhiány miatt feljebb kúsztak a fizetések a vendéglátóiparban, a vendéglátóhelyek egymásra licitálnak. Sokan elhagyták a pályát a járvány idején. Őket nehéz visszacsábítani egy olyan bizonytalan szektorba, mint a vendéglátás.
Egy újabb ütés végzetes lehet
Gerendai szerint nem véreztek el annyian a vendéglátásban a COVID-válság miatt, mint azt korábban feltételezték. A válság előtt a cégek 10 százaléka ment tönkre az iparágban, most 20-30 százalék lehet ez az arány. De – figyelmeztetett – egy újabb ütést sokan már nem viselnének el.
Szerinte a vírusválság során főleg a nemzetközi vagy szűk vendégkörre specializálódott vendéglátóhelyek, pédául a fine dining éttermek kerültek bajba, hiszen ezek nem tudtak simán átállni kiszállításra. Kedvenc helyei közül viszont egyik sem zárt be végleg tudomása szerint. Saját éttermei a háznál főzést kínálták fel pandémia idején: az étel helyett a személyzetet vitték házhoz.
