Bíztató az idei felmérésben, hogy a Z-generáció és a millennialok (más néven Y-generáció) úgy vélik, hogy a munkaadók előrelépést tettek olyan kulcsfontosságú területeken, mint a sokszínűség, a méltányosság és a befogadás, a munka és a magánélet egyensúlyának megteremtése, valamint a pozitív társadalmi változások előmozdítása. Ezzel együtt azonban az is kiderül a válaszokból, hogy többet várnak el a cégektől a fontos célok munkába való beágyazottsága terén.

Ezek a generációk magas elvárásokat állítanak a vállalatok elé és ennek megfelelően hozzák meg karrierdöntéseiket: tízből csaknem négy válaszadó nyilatkozott úgy, hogy etikai aggályok miatt utasított el munkaajánlatot. Több mint harmaduk visszautasította azokat a munkáltatókat, akik szerintük nem tesznek eleget olyan ügyekben, mint a környezetvédelem, a sokszínűség, méltányosság és befogadás, vagy a mentális egészség. Megfontolandó, hogy kevesebb mint a felük gondolja úgy, hogy az üzleti élet társadalomra gyakorolt hatása általában véve pozitív.

A kutatások azt bizonyították, hogy azok a szervezetek teljesítenek jobban, amelyek priorizálják a társadalmi ügyekben fontos célokat és a valódi hatást. Sok fiatal munkavállaló számára azonban nem elegendő egy célorientált szervezetnél dolgozni. A Z-generáció és a millennial fiatalok saját, egyéni munkájukkal is részt szeretnének venni a változás előmozdításában, és nagyobb valószínűséggel maradnak a jelenlegi munkahelyükön, ha úgy érzik, hogy erre fel vannak hatalmazva. A válaszadók jelezték, hogy jobban bíznak abban, hogy munkájukon keresztül tudják befolyásolni a társadalmi változásokat, mint magánéletükben, személyes döntéseik révén.