A magyar gazdaságban 2006 közepe óta gazdaságpolitikai-egyensúlyi fordulat zajlik - jelentették ki a GKI Gazdaságkutató ZRt.-nél. Egyben minősítették is a folyamatot, miszerint 2007. tavaszára egyértelművé vált, hogy a fordulat jó irányú, mivel a külső és a belső pénzügyi egyensúly jelentősen javul. Ugyanakkor számottevő feszültségekkel és a növekedés, az infláció, a munkanélküliség esetében elkerülhetetlenül romló mutatókkal jár. A GKI leszögezi, hogy a költségvetési konszolidáció fájdalmas, de eredményes. Az állami tevékenység megkezdődött átfogó reformja még nagyon töredékes, egyes társadalmi rétegek vélt vagy valós érdekeivel ütközik és számos kisebb-nagyobb technikai-politikai hibával terhelt. Eközben az EU-ban változatlanul a konjunkturális élénkülés, a német gazdaság kifejezetten robosztus növekedést produkál. A közép-európai országokban részben erre, részben a belföldi fogyasztás ugrásszerű emelkedésére épülve látványos növekedés-gyorsulás megy végbe. Magyarország a szükségszerű kiigazítás miatt most kimarad ebből, bár az exportképes ágazatok eredményesen kihasználják a konjunktúrát.
Az államháztartás hiánya még mindig nagy, de a deficit minden hónapban kedvezőbb a Pénzügyminisztérium prognózisánál. Az ipar az első negyedévben alig lassult, termelése közel 9%-kal emelkedett. Az építőipari termelés növekedni kezdett. A külkereskedelmi forgalom dinamikusan bővült, hiánya az előző évihez és a GDP-hez mérten tovább csökkent. A foglalkoztatottak száma a versenyszférában 1,5%-kal nőtt, a költségvetési szerveknél viszont 3,5%-kal csökkent. A munkanélküliség lényegében változatlan. A munkaügyi kapcsolatok rendezettségének megkövetelése, a minimálbér duplája utáni járulékfizetés bevezetése, az ellenőrzések fokozása és az egészségügyi ellátás ténylegesen befizetett járulékhoz kötése nyomán szerény, de egyértelmű "fehéredés" indult meg a gazdaságban.
A gazdaságot átmeneti inflációs sokk érte; a fogyasztói árszint emelkedése márciusban elérte a 9%-ot, áprilisban viszont már kissé csökkent. A bruttó keresetek az I. negyedévben 7,1%-kal emelkedtek. Mivel a bruttó és nettó keresetek között eddig 6,2 százalékpontos olló alakult ki, a reálkeresetek 7%-kal csökkentek. A pénzpiac bizalmat szavazott a gazdaságpolitikai fordulatnak, így a monetáris politika nem kényszerült az átmeneti infláció-emelkedés ellensúlyozása érdekében növelni a kamatokat. A forint árfolyama március óta tendenciaszerűen erősödik.
A konjunkturális kilátások Európában a korábbinál kedvezőbbek. A világgazdaság növekedési üteme az előző évekhez hasonlóan 5% körül lesz, noha az USA dinamikája a 2006. évi 3,3%-ról 2007-ben 2,2%-ra lassul. A 27 tagúvá vált Európai Unió GDP-növekedése a tavalyi 3%-ról idén csak minimálisan, várhatóan 2,9%-ra lassul. Így 2007-ben az EU valószínűleg gyorsabban fejlődik, mint az USA, s úgy tűnik, némileg visszanyeri önbizalmát. A megerősödött német kancellár, az új francia elnök és brit miniszterelnök néhány kulcskérdésre kiterjedő összefogásával az Európai Unió jelentős változások előtt áll. Magyarország számára az elkövetkező évek nagy kérdése, hogy tudunk-e csatlakozni a gyorsan integrálódó körhöz.#page#
A világgazdaság legdinamikusabb térsége Ázsia marad. Az olaj (Brent) hordónkénti ára a tavalyi 65 dollárról 2007 egészében 61 dollárra mérséklődik, s az amerikai dollár is gyengül. E két tényező Európában az olaj importárának 10%-os csökkenését jelenti. A kamatlábak eltérően alakulnak: az EKB még szinte bizonyosan emel (4%-ra), a FED viszont idén feltehetőleg változatlanul tartja a jelenleg 5,25%-os kamatot. Közép-Európa legtöbb országában kisebb-nagyobb belpolitikai feszültség van, de gazdasági növekedésük gyors, s nem okoz lényeges egyensúlyi problémát. Oroszországban a gazdaság előnyöket húz a magas energiaárakból, de a növekvő világpolitikai szerepvállalás igénye kockázatokat is rejt magában.
A hazai gazdasági várakozások a gazdaságpolitikai fordulattal egyidejűleg romlottak. A fogyasztói várakozások 2006 közepén zuhantak, azóta alig változtak. Az üzleti szféra várakozásai is romlottak 2006 közepén, de utána az iparban - a kedvező európai konjunktúrával összefüggésben - érezhető javulás történt. Az építőipart, a kereskedelmet és a szolgáltatások egy részét negatívan érintették a költségvetési lépések, idén azonban már e szektorok várakozásait is inkább a stagnálás jellemzi.
A magyar gazdaság 2007-ben letér a 2001-2006-os egyensúlyrontó pályáról. Az állami túlköltekezés, a külföldi forrásbevonás lényegesen csökken, a közteher-bevételek - a magasabb infláció és költségvetési szektorbeli bérnövekedés miatt, de a fehéredés nyomán is - idén legalább 100 milliárd forinttal meghaladják a tervezettet. A kiadásoknál a kiigazítás főleg az alacsony beruházási költésre és a közszolgáltatási kiadások nominális csökkentésére támaszkodik. Komoly túllépési veszély nem látszik: bár a nyugdíjkiadások - a magasabb infláció és bérnövekedés miatt - nominálisan meghaladják az előirányzottat és egyes egyszeri kiadásoknál lesz némi elfutás. A jelentős belső tartalékok kemény kormányzati magatartás esetén kordában tudják tartani a kiadásokat. A kamatkiadásoknál 70-90 milliárd forint megtakarítás valószínű. A 2007. évi deficitcél tehát összességében biztonsággal teljesíthető, a tényleges idei hiány a GDP 6,2%-a körül lesz. A bruttó államadósság (a forint erősödését és a várható privatizációs bevételeket figyelembe véve) a tavalyi, a GDP 66%-a körüli szinten marad. Eddig a közszféra béreire vonatkozó megállapodás jelent tételes eltérést a konvergencia-programtól.
Az export 16, az import 13%-kal bővül, az áruforgalom hiánya a 2006. évi 2,1 milliárd euróról 2007-ben 1 milliárd euróra mérséklődik. Ezzel a magyar gazdaság teljes (szolgáltatásokat is tartalmazó) külkereskedelmi mérlege egyensúlyba kerül. A folyó fizetési mérleg hiánya - főleg a külföldi cégek jelentős profitrealizálása miatt - 4,5 milliárd euró körüli lesz. Mivel a nettó EU-támogatások az áthúzódó hatások miatt kb. 1,5 milliárd eurót fognak kitenni, a külső finanszírozási igény 3 milliárd euróra, a GDP 3%-a alá mérséklődik. #page#
Az infláció csak átmenetileg gyorsult, áprilistól enyhén, szeptembertől erőteljesen mérséklődik. Az év végén 4,5-5% közötti árindex valószínű. Az év egészében 7%-os, a korábban a GKI által előrejelzettnél magasabb infláció valószínű. (Az év első nyolc hónapjának átlagos inflációja 8,3% körül lesz, de az utolsó négy hónapban az árak emelkedése már csak átlagosan 4,8%-ot tesz ki.) A nominális bruttó keresetek ugyan a tervezettnél gyorsabban (kb. 7,5%-kal) emelkednek, de a tervezettnél magasabb az infláció is. Az üzleti szféra bérnövekedése 8,5% körül, a költségvetési szektor bérdinamikája (a második félévben megvalósuló kb. 8%-os béremelés nyomán) 6% körül valószínű. Bár, a bruttó és a nettó keresetek közötti olló az év során mérséklődni fog, de így is a tervezettnél némileg erőteljesebb, 4,5% körüli reálbércsökkenés várható. A reálbérek mérséklődése a tervezettnél lényegesen szerényebb lesz a közszférában, magasabb viszont az üzleti szektorban. Szeptembertől kezdve a reálbérek már nem lesznek kisebbek az egy évvel korábbi szintnél.
A magasabb nominális bér- és árdinamika miatt a nyugdíjak is a tervezettnél nagyobb mértékben nőnek. Reálértékük az automatizmusok alapján általában mintegy 2%-kal, a korrekciós programot is figyelembe véve 1%-kal csökken, nyugdíjas árindexszel számítva (az új gázár-támogatás kompenzáló hatása nélkül) pedig kb. 4%-kal esik vissza. A lakosság összes jövedelmének reálértéke kb. 2%-kal mérséklődik. Ennek ellenére erős a törekvés a fogyasztási színvonal megőrzésére: 2007-ben várhatóan nem mérséklődik a lakosság fogyasztása.
A gazdasági növekedés üteme a tavalyihoz képest lassul, de jóval meghaladja a tervezettet. Az ipari termelés 9% körüli mértékben emelkedik. Az építőipar teljesítménye a tavalyi csökkenés után szerényen, 3%-kal nő. A támogatási szint és az árak emelkedése következtében a mezőgazdasági termelés jövedelmezősége javul. Az üzleti szolgáltatások közül az ingatlanszektor és a gazdasági tanácsadás, továbbá a távközlés, a közúti árufuvarozás (tranzit) és a légi közlekedés viszonylag gyorsan bővül, a közszolgáltatások általában stagnálnak vagy mérséklődnek. Összességében a GDP 3,2%-kal emelkedik. Ez lassúbb valamennyi közép-európai országénál, de kissé meghaladja az EU átlagát. A beruházások 4%-os növekedése várható. Az állami és önkormányzati beruházások lassulnak, az üzletiek kissé élénkülnek. Az üzleti szektor foglalkoztatása növekszik, a közszférában foglalkoztatottak száma viszont a reformok előrehaladásától is függően 4-7%-kal mérséklődik. A foglalkoztatás szintje stagnál, a munkanélküliség kissé emelkedik.
Az egyensúlyi fordulat egészén túl a fiskális és a monetáris politika jobb együttműködése is segíti a pénzpiac stabilizálódását. A GKI Zrt. nem számol az árfolyamrendszer érdemi változtatásával. Igaz, hogy a sáv egy inflációs célkövető rendszerben elméletileg vitatható, de nem akadályozza a monetáris politikát, s az euróhoz vezető úton néhány év múlva úgyis ezt a sávos rendszert kell érvényesíteni. Ezért eltörlése gyakorlati szempontból értelmetlen, emellett felesleges felértékelődési kockázatokat tartalmaz. Május-júniustól kamatcsökkenési folyamat indul meg, az év végére 6-6,5% közötti alapkamat várható. A forint tartósan erős marad, a befektetőket vonzani fogja a még mindig magas kamat. Éves átlagban 250 forint/euró (vagy még ennél is kissé erősebb) árfolyam valószínű.
Az év végén a magyar gazdaságot csökkenő, bár még magas államháztartási hiány, mérséklődő infláció, stabilizálódó reáljövedelem és enyhén élénkülő, de még nyomott hazai keresletet tükröző növekedés, fogja jellemezni. A gazdaság állapota egyértelműen jobb lesz az év végén, mint az elején. Számolni kell azonban azzal, hogy a következő években még további lényeges javulásra lesz szükség, miközben felerősödhetnek a visszarendeződési, a reformok "megszeliditését" célzó törekvések.
