Fehérebb a gazdaság, de hol lesz itt növekedés?

A kormány legújabb „hetes” csomagjából a számlaellenőrzés kiterjesztése előremutató, gazdaságfehérítő hatású lépés, a bankadó fenntartása és a tranzakciós illeték duplájára emelése azonban éppen a remélt gazdasági növekedés elől szívja el a levegőt az RSM DTM értékelése szerint.

Egyenlegjavító lépések
A frissen bejelentett lépések, azok kormány által remélt egyenlegjavító hatásával: • nem csökken felére a bankadó mértéke 2013-tól (72 milliárd forint) • a tranzakciós adó egy ezrelékről kettőre nő (90 milliárd forint) • a kincstári tranzakciós adó is a kétszeresére nő (40 milliárd forint) • szigorúbbá válik az iparűzési adó elszámolása (35 milliárd forint) • a föld alatti vezetékek, csatornák után közműadót kell majd fizetni (30 milliárd forint) • nő a cafeteria egészségügyihozzájárulás-terhelése (40 milliárd forint) • szélesebb körben lesz egyedi számlaellenőrzés (60 milliárd forint)
Nem ért egyet Brüsszel értékelésével, de az uniós források esetleges felfüggesztésének megakadályozására újabb kiigazításokról döntött a kormány – jelentette be tegnap Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. A kormányzati számítások szerint a legújabb lépések összesen 367 milliárd forinttal javítják a költségvetés egyenlegét. Az, hogy ez valóban megvalósul-e, elsősorban a szabályozás és a végrehajtás részletein múlik. Bár a rendelkezések több ponton még homályosak, az RSM DTM Hungary Zrt. már most górcső alá vette a bejelentett szabályváltozások várható hatását.

Az iparűzési adóról szóló szabályozás átalakítása

Árukapcsolás
„Az ’árukapcsolás’ nem a véletlen műve: a módosítás révén ugyanis a kis- és a nagykereskedelmet is magasabb adókötelezettség terheli majd, vagyis az iparűzési adóval kapcsolatos változás valójában az ágazati különadó kiterjesztésének tekinthető” – mutat rá Kalocsai Zsolt, az RSM DTM Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója. A szélesebb adóalanyi körből a jövőben inkább a nagykereskedelemben tevékenykedő cégeken csattan az ostor. Ide tartoznak az energiaipari, élelmiszer-nagykereskedelmi, valamint számítástechnikai vállalkozások is. Különösen nehézzé válhat azon cégek helyzete, amelyek már most is alacsony árréssel dolgoznak.
A friss csomag egyik legérdekesebb, és a magyarországi vállalkozásokat legerőteljesebben érintő eleme az iparűzési adó (ipa) szabályozásának módosítása. A tervek szerint az adó alapjának meghatározásakor 2013 elejétől az eladott áruk beszerzési értékét csak a bevétel 80 százalékából vonhatják le a cégek. A szigorítás fejében pedig megszűnik a kiskereskedelmi ágazatot jelenleg terhelő különadó.

Amit itt még érdemes megjegyezni: az új kiigazításokra azért van szükség, mert Brüsszel kételkedik a korábbi, 397 milliárd forintos csomag megvalósulásában. Az iparűzési adó említett módosításával a lyukas önkormányzati finanszírozást kívánja pótolni a kabinet, ez közvetetten az állami költségvetésre is hatással lesz. Kockázatot jelent azonban, hogy az ipa ellenőrzése közel sem olyan hatékony, mint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által lefolytatott vizsgálatok. Ehhez nem adottak a személyi feltételek sem. Nem mellékes szempont az sem, hogy a kereskedelem már most is szenved a belső fogyasztás elsorvadásától, ez az intézkedés pedig újabb csapás a szektorra.

E lépésnél további kérdéseket vet fel, hogy a kormányzati lépés nem veszi figyelembe az uniós adóverseny tényét, és nem veszi számításba, hogy a nagykereskedelmi tevékenységet gyorsan át lehet telepíteni egy környező országba, a magyarországi tevékenység pedig egy egyszerű adóregisztráción keresztül is folyhat. Ez az eljárás pedig teljesen jogszerű, a hatóságok által nem kifogásolható. Ha pedig ez a megoldás tömegessé válik, a teljes ipa-bevétel mellett a társasági adóalap egy jelentős része is átvándorolna a környező országokba.

Csökken vagy megszűnik a cafeteria-keret
„Az, hogy a szigorítás mennyivel veti vissza a béren kívüli juttatások arányát, egyelőre nem megjósolható, sok cég azonban már idén sem él ezzel az eszközzel. A fenti számításon túl ugyanis nem árt figyelembe venni, hogy a cafeteriának komoly adminisztrációs költsége is van, ami tovább csökkenti az előnyt. A mostani gazdasági körülmények között a vállalkozások nem, vagy csak nagyon nehezen lesznek képesek a közterhek növekedését érvényesíteni az áraikban, az év végéhez közeledve pedig már a minimálbér-emelés kapcsán is jelentősek a feszültségek, nem is beszélve a normál béremelésekről. Komoly kihívás már a bérek vásárlóerejének megőrzése is. Mindezek alapján tehát arra lehet számítani, hogy a munkáltatók vagy ennyivel csökkentik az eddigi cafeteria-keretet, vagy teljesen megszüntetik e juttatási formákat” – hangsúlyozza Kalocsai Zsolt.
Nő a cafeteria eho-terhelése

Amennyiben a béren kívüli juttatásokat kínáló cégek nem bővítik az erre szánt keretet, a munkavállalókon csattan az az ostor, hogy a cafeteria-elemek esetében az egészségügyi hozzájárulás 10 százalékról 27 százalékra nő. Maga a miniszter is elismerte: ezzel csökken e juttatások adóelőnye a bérekhez képest. Míg bérfizetésnél ma 48 forint közteher jut 100 forint bérre, a cafeteriánál ez egyelőre csak 24 forint, a módosítás után azonban immár 34 forint lesz.

Az egyedi számlaellenőrzés kiterjesztése

Egyelőre kissé homályos az a bejelentés, mely szerint egyedi számlaellenőrzést vezetnek be 2,5 millió forintig. Hasonló szabály kétmillió forintos áfatartalomig jelenleg is létezik, ezt terjeszti ki a jogalkotó. Ez a szándék megítélésünk szerint kifejezetten előremutató. A tavalyi jogszabály-módosítás alapján a számlák ellenőrzése még általánosan kötelező szabály lett volna, az eredeti törvényjavaslatban pedig 500 ezer forintos határ szerepelt, az országgyűlési vita során ez emelkedett kétmillióra.

A terv az alapelképzelés óta tehát immár harmadik változását éli, ami nagyban növeli a jogbizonytalanságot, holott fontos lenne a pontos elképzelés ismerete és az adóbevallási mechanizmusra gyakorolt hatás elemzése, hiszen nagyon közel az év vége. Bár a fenti szigorítás növeli az adminisztrációs terheket, ez elfogadható „mellékhatás” a fehérítés érdekében.

Csatorna- és vezetékadó

Egész biztosan nem lesz népszerű az új keletű közműadó sem: ennek lényege, hogy a föld alatt lévő vezetékek, csatornák után is adót köteles fizetni a szolgáltató. A felvetés annyiból azonban kifejezetten életszerű, hogy a jelenlegi ágazati különadóknak is az a lényegük: olyan ágazatot terheljenek, ahol van profit és nem mozdítható a tevékenység, valamint a teher olyan mutatóra vetüljön, ami kevéssé manipulálható.

E feltételeknek az új közműadó tökéletesen megfelel, az ilyen beruházások, ingatlanok ugyanis nem mozdíthatók és olyan tételekkel sem lehet csökkenteni az adókötelezettséget, mint mondjuk a menedzsment díj. A közműadó valójában a korábban többször elvetett vagyonadó egyik „mutánsának” tekinthető.

Kétszeresére nő a tranzakciós adó, megmarad a bankadó

A tranzakciós adó kétszeresére emelése a bankadó fenntartásával együtt az intézkedéscsomag legvitathatóbb elemei. Hatásukra a banki hitelezési képesség tovább csökken és az üzleti bizalmat is tovább rombolja a bankszövetséggel megkötött megállapodás felrúgása. Ezek az intézkedések a gazdasági növekedés beindítása ellen hatnak, hiszen a pénz a gazdaság számára olyan, mint a motornak az olaj, olaj nélkül viszont a motor besül, a gazdaság pedig megáll.

Nem mellékes aggály, hogy - mivel a pénzintézetek áthárítják - a tranzakciós adót végső soron a vállalkozások és a lakosság fogja fizetni. A kincstári tranzakciós adó megduplázásával pedig az állam továbbra is az egyik zsebéből a másik teszi a pénzt. Nehezen elképzelhető ugyanis, hogy a kincstár áthárítja és beszedi az adót olyan ügyleteknél, mint a közszféra bérei, a gyes, a gyed vagy a nyugdíjak kifizetése.

Véleményvezér

Magyarországon a legrosszabb a pedagógusok megbecsültsége Európában

Magyarországon a legrosszabb a pedagógusok megbecsültsége Európában 

Van alapja bőven a pedagógusok elégedetlenségének.
Magyar Péter lemondásra szólítja fel Szijjártó Péter külügyminisztert

Magyar Péter lemondásra szólítja fel Szijjártó Péter külügyminisztert 

Szijjártó Péter és az oroszok különös kapcsolata.
Működik az orbáni példa, egy fideszes képviselő rokonsága sorra nyeri a milliókat

Működik az orbáni példa, egy fideszes képviselő rokonsága sorra nyeri a milliókat 

A fényképeken jóságos képviselő kemény üzletember.
Magyar Péter kibukott, a köztelevízió szabályozni akarja miről beszélhetnek az EP listavezetők

Magyar Péter kibukott, a köztelevízió szabályozni akarja miről beszélhetnek az EP listavezetők 

Korlátozná a köztelevízió a véleménynyilvánítás szabadságát.
Vizsgálni kezdte az Integritás Hatóság a kazári 677 millióba kerülő luxusbölcsőde ügyét

Vizsgálni kezdte az Integritás Hatóság a kazári 677 millióba kerülő luxusbölcsőde ügyét 

Aranyat rejtettek a betonba, vagy mi került ennyibe?


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo