Az egységes vállalkozói adó, az eva unikum az Európai Unió országaiban is. De ez az egyetlen, amellyel a kormány újdonságot vitt az adótörvényekbe. Egyébként az ígért kedvezmények, reformértékű változások helyett ismét toldozgatás-foltozgatás jellemzi a 2003. január elsejétől megvalósuló módosításokat. Korábban még szó volt a helyi adók rendszerének átalakításáról, s arról is, hogy a számtalanszor módosított szja-törvény és a még több átalakításon átesett, adózás rendjéről szóló törvény (art) helyett új jogszabályokat alkotnak, ám most egyikre sem került sor.

Eva-dilemmák

Bár elvileg több százezren is választhatják az új adónemet, azoknak nem éri meg, akik adókedvezmény igénybevételére jogosultak, nagy összegű elhatárolt veszteségük van, vagy éppen most készülnek nagyobb értékű beruházásra. Nekik kifizetődőbb a tételes költségelszámolásnál maradni. Mindazoknak érdemes viszont áttérniük az evára, akiknek költségei az árbevétel 70 százaléka alatt maradnak. Így a kiegészítő tevékenységet végzők akár egy-két millió forintos adómegtakarításra is szert tehetnek. December 20-áig érdemes tehát többször is meggondolni az eva alá történő átjelentkezést – ezt az adóhatóság által rendszeresített adatbejelentő lapon lehet megtenni –, mert később már nincs rá mód.

Kellemetlen meglepetések

Az adótörvény-módosításokat az uniós jogharmonizáció, néhány új kedvezmény s több szigorítás is jellemezte. Ilyen többek között, hogy a jövő évtől a távbeszélő-szolgáltatás áfájának csupán 70 százaléka lesz levonható, a maradék 30 százalék nem. A személyi jövedelemadó-rendszerben – a korábbi ígéretek után – csalódást hozott, hogy számítógép-vásárlásra csak azoknak jár adókedvezmény, akik „a számítástechnikai eszközt a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi, az Informatikai és Hírközlési vagy az Oktatási Minisztérium által meghirdetett pályázat keretében szerzik meg”. S még egy visszakozás: a magán-nyugdíjpénztári tagdíj csak 7 százalékra növekszik, szemben a korábban beígért 8 százalékkal szemben.

Az előző kormányzati ciklusban kiemelt helyzetben lévő APEH pozíciója több szempontból is változik: költségvetését megnyirbálják, az adónyomozók pedig visszakerülnek a Belügyminisztériumhoz. Az adóhatóság elnöke pedig köteles lesz évente, február 20-áig közzétenni az ellenőrzési irányelvet, amelyben rögzíti az ellenőrzésre kiválasztásnak a szempontjait. Pontosan meghatározzák, hogy a hatóság egy-egy vizsgálatot mennyi ideig folytathat: általában 30, de bizonyos esetekben 45, 60, illetve 90 napig.

A „salátatörvény” keretében elfogadott adórendszerbeli módosításokkal azonban vélhetően nem ússzák meg a változásokat az adózók, mert az Európai Unióhoz történő csatlakozás miatt további módosítások várhatók jövőre, akár év közben is.

Számoljunk!

Ha egy alacsony – példánkban a bevétel 10 százalékát kitevő – elszámolható költséggel dolgozó vállalkozó a főállású tevékenysége mellett az idén és jövőre is bruttó 15 millió forintos árbevételre tesz szert, akkor jövőre az egyszerűsített vállalkozási adó mellett az általa megkapott 3 millió forint áfából csak 2 millió 250 ezer forintot kell befizetnie a költségvetésbe. S ezzel nemcsak az áfát, hanem a társasági, a cégautó- és az osztalékadót is letudja. Emellett járulékokat sem kötelező fizetnie, helyi adóként pedig maximum 150 ezer forintot. Idén ugyanez a vállalkozó hasonló bevétele után elvileg befizeti a 3 millió forint áfát, a majdnem 2 millió forint társasági adót, az éves szinten 80–100 ezer forint cégautóadót, a több mint 200 ezer forint helyi iparűzési adót, s – ha teljesen nyugodtan akar aludni – akkor még minimum 1,5 millió forint osztalékadót is.

Az ingatlanadózás változásai

Jövőre néhány egyszerűsítés lesz az ingatlanadózásban. Például a lakást eladónak a jelenlegi fél év helyett egy év áll majd a rendelkezésére, hogy a lakás eladásából eredő összeget adómentesen lakáscélra fordítsa vagy az épített házára a használatbavételi engedélyt beszerezze. Továbbá a mostani 48 hónapos (kérelem esetén az APEH által legfeljebb 12 hónappal meghosszabbítható) lakásszerzési türelmi idő eleve 60 hónapra emelkedik.

Megszűnik viszont néhány ingatlannal kapcsolatos szolgáltatás – így például az igazságügyi szakértői és az ügyvédi díj, valamint az ingatlankezelés – áfamentessége, és ezek a 25 százalékos áfakörbe kerülnek. Továbbá januártól nem tudják majd visszaigényelni az áfát új lakóingatlan vásárlásakor a gazdasági társaságok sem, kivéve, ha az ingatlant változatlan formában újra eladják.

Jövőre már nem a bérbe adott földterület méretétől, hanem a bérbeadás időtartamától függ, hogy kell-e a bérlet után adót fizetni. Adómentesség csak akkor jár, ha a bérbeadási idő legalább öt év. A jelenleg érvényes szerződéses viszonyban lévőknek azonban lehetőségük nyílik arra, hogy – határozatlan idejű szerződések esetén jövőre, határozott idejű esetén pedig 2003-ban és 2004-ben – a most érvényes szabályok szerint adózzanak, vagyis a három hektárnál kisebb terület után nem kell az adót leróni.

Megjelent a Piac és Profit üzleti magazin 2002. decemberi számában.