Az árrés nem egyenlő a profittal – kezdte szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményét az Országos Kereskedelmi Szövetség. Mint írták, az OKSZ nemzetközi élelmiszerkiskereskedői az árrésből fizetik meg:

• közel 50 ezer magyar munkatársuk áldozatos munkáját;
• a piaci áron fizetett rezsit;
• a közterheket;
• az adókat, mint például a forgalom után fizetett 4,5 százalékos kiskereskedelmi adót.

Ez utóbbi összeget, amely megközelíti a 300 milliárd forintot, a kereskedők az árakba és akcióba tudnák invesztálni, hogy könnyítsenek a magyar családok terhein, ehelyett azt be kell fizessék a költségvetésbe – írták. 

Így is évek óta veszteségesek 

Egyúttal közölték, a kereskedők nem nyerészkednek, többségük ma már évek óta veszteséges, vagy egyre csökkenő, szerény nyereséget termel. Ezzel szemben az élelmiszergyártók meghatározó része a korábbi években is kiemelkedő nyereségeket könyvelhetett el, akikre az árrésstop szabályozás nem vonatkozik. 

A legolcsóbb 1,5 százalék os UHT tej fogyasztói ára az online árfigyelő adatai alapján 315 forint körül alakul és nem 550-600 forint, ahogy a médiában az többször elhangzott.

Hogy kollégáink, szintén a lapcsoporthoz tartózó Privátbankár szokásos havi felmérése során mennyiért talált tejet a hipermarketekben, arról itt olvashat. 

A tojás, a vaj és a tejföl árrése pedig jóval alacsonyabb a médiában megjelenteknél – közölte az OKSZ. A hat nemzetközi kiskereskedőnél januárban az árrés: