„Egyre több embert foglalkoztat saját vagyonának a sorsa. Sokan nem bízzák a törvényi szabályozásra a haláluk után fennmaradó ingatlanok és ingóságok öröklését, hanem maguk akarják meghatározni, hogy ki és milyen arányban kapja meg azokat. A közjegyzők tapasztalatai szerint az idősebbek mellett már a középkorúak, valamint fiatal családosok is készítenek végrendeletet” – mondja dr. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke.
Ha változik a vagyoni vagy az élethelyzet, az felülírhatja a végakaratot
Ha valakinek már van érvényes végrendelete, majd a vagyoni körülményei vagy családi helyzete megváltozik, érdemes átgondolnia, nem szükséges-e módosítania a korábban tett végrendeletét. Leggyakrabban azok változtatják meg azt, akiknek gyermekük, unokájuk születik vagy megromlik a viszonyuk valamelyik végrendeleti örökösükkel. Akkor is gyakori a végintézkedés módosítása, ha valaki új lakást vagy egy nyaralót vásárol, vagy más jelentősebb vagyontárgyat szerez.
Aki például új írásbeli magánvégrendeletet készít, a korábbit mindenképpen érdemes kifejezett nyilatkozattal visszavonnia, sőt, lehetőleg fizikai értelemben meg is semmisítenie. Ha ugyanis több végintézkedés is előkerül a hagyaték eljárás során, abból a tapasztalatok szerint szinte mindig vita és pereskedés lesz, és így hosszú hónapokig elhúzódhat a hagyaték átadása.
A külföldi vagyonelemre külön figyelni kell
Már nem számít ritkaságnak a külföldi vagyon, például ingatlan sem, ami az örökhagyó részéről fokozott odafigyelést igényel. Amennyiben valakinek európai uniós tagállamban van vagyona, akkor abban a tagországban érdemes végrendeletet készítenie, ahol a szokásos tartózkodási helye van, mert főszabályként annak a tagállamnak az öröklési szabályait veszik majd figyelembe, és ott is folytatják majd le a hagyatéki eljárást.
