A visszaélések áldozatává váló banki ügyfelek aránya annak ellenére emelkedik, hogy a lakosság a felmérés eredményei szerint egyre jobban felismeri a csalásra utaló jeleket. A személyes adatok, jelszavak megszerzésére irányuló kísérleteket egy éve még a megkérdezettek 67 százaléka azonosította gyanús jelként, az idei felmérésében már 79 százalékra ugrott ez az arány. Hasonló a helyzet a túlságosan sürgető hangnem alkalmazásával vagy a rossz magyarsággal, hibás helyesírással írt szövegeknél is, előbbinél 51-ről 59 százalékra, utóbbinál pedig 61-ről 69 százalékra nőtt egy év alatt azok aránya, akik ezeket csalás lehetőségére utaló jelnek tekintik.

A megkárosított banki ügyfelek 45 százaléka mondta azt, hogy jobban fél a hasonló visszaélésektől a történtek óta, a sikertelen csalási kísérlettel szembesülőknél csak 19 százalék ez az arány. Mindkét csoportban jelentős, 24, illetve 31 százalékos azok aránya, akik próbálnak tájékozódni, további ismereteket szerezni a kibercsalásokról.

Az elkövetési módszereknél a telefonos megkeresés a leggyakoribb (44 százalék), amit szorosan követett az sms üzenet és a csaló e-mail (42-42 százalék). Nem elhanyagolható az online piacterek súlya sem, a válaszadók 21 százaléka nyilatkozott úgy, hogy már hamis weboldalra irányítva is próbálták megkárosítani.

A kibercsalásokkal összefüggésben a legtöbben a bankokat és a hatóságokat tekintik a leginkább hiteles információforrásnak, előbbieket a válaszadók 62 százaléka, utóbbiakat 63 százaléka mondta, de viszonylag sok megkérdezett, 33 százalék említette a Magyar Nemzeti Bankot is.