A szezonális hatások kiszűrésével a külső finanszírozási igény 1131 millió euró volt, a negyedéves GDP -2,5 százaléka.
Részletek
A külkereskedelmi mérleg javulását tükrözve érdemben, 835 millió euróra csökkent az áruk egyenlegének hiánya az egy évvel ezelőtti 2769 millió euró deficithez képest. Az áruk egyenlegének markáns javulását részben az energiaárak zuhanása miatt javuló cserearányok, részben a visszaeső belső kereslet okozta, hozzájárulva az import csökkenéséhez. Az idegenforgalom és szállítási szolgáltatások folytatódó helyreállása miatt a szolgáltatások egyenlegének többlete 1623 millió euróról 2079 millió euróra emelkedett. A folyó fizetési mérleg javulást azonban lassította, hogy mind az elsődleges jövedelmek, minid a másodlagos jövedelmek hiánya jelentősen emelkedett.
A bruttó külső adósság 118,96 milliárd euróra nőtt (a GDP 69,2 százaléka) az egy évvel ezelőtti 98 milliárdról, míg tulajdonosi hitelekkel számolva 161,4 milliárd euróra az egyévvel korábbi 137,4 milliárdról. A nettó külső adósság 26,97 milliárd euróra, a GDP 15,7 százalékára nőtt az egy évvel ezelőtti 18,6 milliárdról (a GDP 8,4 százaléka), míg a tulajdonosi hitelekkel együtt 34,5 milliárdra a tavalyi első negyedévben mutatott 26,4 milliárdról.
Tavaly összesen 13,7 milliárd euróra nőtt a folyó fizetési mérleg hiánya az egy évvel korábbi 6,25 milliárdról, a GDP arányában pedig 8,1 százalékra az előző évi 4,1 százalékról, amit a cserearányromlás okozott, mivel önmagában az energiaegyenleg hiányának növekedése 9,8 milliárd euróval rontotta a külső egyensúlyt. A tőkemérleggel együtt számolva a külső finanszírozási igény 2,3 milliárd euróról 10,3 milliárd euróra emelkedett, azaz a GDP 1,5 százalékáról a GDP 6,1 százalékára.
