Hangsúlyozta: viharos évtizedben élünk, ahol egyszerre fenyeget minket egy háború, folyamatos járványhullámok, és ezt kísérő energia- valamint élelmiszerválság.
A gazdaság eddig elért eredményeit meg kell védeni, úgy, hogy a válságból megerősödve kerüljünk ki - jegyezte meg.
A miniszterjelölt rámutatott arra, hogy a magyar gazdaságban már többségi, 51 százalékos a hazai tulajdon részaránya, szektoronként azonban vannak különbségek.
A hazai tulajdon dominanciáját az építőipari alapanyaggyártás területén, az élelmiszer-kiskereskedelemben, a biztosítói és a távközlési szektorban kell még visszaállítani - húzta alá.
Nagy Márton jelezte, hogy az energiafüggőséget csökkenteni kell, az ország nettó energiaimportja magas, a GDP 4 százalékát teszi ki.
Élelmiszertermelésben jól áll az ország, kétszer annyit termel, mint amennyit elfogyaszt, a nettó élelmiszerexport a GDP 1,6 százalékát teszi ki - fejtette ki. Ezzel az ország élelmiszerfüggősége ugyan az egyik legalacsonyabb az EU-ban, azonban tovább kell dolgozni az import helyettesítésén - fűzte hozzá.
Úgy fogalmazott: minden azon múlik, hogyan tudjuk megvédeni a gazdaságunkat, mennyire tudunk megerősödve kijönni a válságból, és ezt követően milyen gyorsan tudjuk fenntartható felzárkózási pályára állítani a gazdaságot.
Emlékeztetett arra, hogy jelenleg az EU fejlettségének 76 százalékán áll az ország, a rangsorban már megelőzte Görögországot és Portugáliát, továbbá Lengyelország sarkában van. Évi 3 százalékpontos növekedési többlet mellett 2030-ra elérhető az EU fejlettségének 90 százaléka; 3,5 százalékpontos többlettel pedig az EU fejlettségének 100 százaléka - vetítette előre.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az országon belül ugyanakkor igen jelentősek a különbségek, miközben Budapest az unió fejlettségi átlagának 153 százalékán áll, egyes vidéki régiók 50 százalék körül teljesítenek. Az "ollót zárni kell" - szögezte le.
Nagy Márton arról is beszélt, hogy Magyarországon szinte teljes a foglalkoztatottság, a beruházási ráta az egyik legmagasabb az EU-ban, az üzemanyag, az áram és a gáz ára pedig nálunk a legalacsonyabb közösségi szinten, a világon a legtöbbet fordítja az ország a családok támogatására.
Kárpát Dániel (Jobbik) kérdésére a miniszterjelölt elmondta, hogy a kormánynak továbbra sincs árfolyamcélja, a forint euróhoz viszonyított értékét a piac határozza meg, az árfolyam "pont ott van, ahol lennie kell". A növekedést hosszú távon fenntarthatóvá a 27 százalék feletti beruházási ráta teszi, a kormány támogatni fogja továbbra is az állami, a vállalati és a családi beruházásokat is - hangsúlyozta. A beruházásokat követően fontos kérdés, hogy a megtermelt profit maradjon itthon, minél több cég lépjen ki a régióba, minél több stratégiai ágazatban növekedjen a magyar tulajdoni hányad - fűzte hozzá.
Erős Gábor (Fidesz) az energiaszankciók hatására kérdezett rá. Nagy Márton elmondta, hogy Magyarország elvégezte feladatát, kiszámolta, hogy egy azonnali olajembargó a Brent olaj árát 185 dollárra emelné a jelenlegi 113-114-ről; az elfogyasztott mennyiség 30-40 százaléka pedig nem lenne beszerezhető. Másfél-két év átmeneti idő biztosításával a Brent ár 130-140 dollár köré emelkedne, ami kompenzáció nélkül 800 forintos gázolaj és benzin árat jelentene a jelenlegi 480 forintos árral szemben. A gázembargó esetében "nincs is miről beszélni", az 15-18 milliárd euróba kerülne, valakinek pedig ezt meg kellene térítenie - szögezte le. Az unió többi országának és Brüsszelnek is el kellene végeznie ezeket a számításokat, különben "felelőtlen magatartásról" beszélhetünk - hívta fel a figyelmet.
A képviselők a kérdések megválaszolását követően 10 igen 4 nemmel támogatták Nagy Márton miniszteri kinevezését. Nagy Márton tervei szerint helyettese és egyben egyik államtitkára Fónagy János lenne, másik két államtitkára pedig Lóga Máté és Túri Anikó. (MTI)
