Családi alkotmányra van szükségük a családi vállalkozásoknak

Nemcsak külső menedzser alkalmazásával válhat eredményesebbé egy családi cég, hanem a közreműködő családtagok és a meglévő munkatársak képzésével, üzleti folyamatainak modernizálásával, a vállalati kultúra átalakításával, valamint a család és a vállalkozás közötti kapcsolat rendezésével is – hangzott el a Corvinus 4. Nemzetközi Családi Vállalatok Konferencián Budapesten.

Változó hazai szabályozás: mit vár el az Ön cégétől a hatóság?
Sokakat érint - jöjjön el!

Klasszis Talks & Wine - Fenntarthatóság 2025 ősz

2025. szeptember 17.

Részletek itt >

A hazai vállalatok fele családi cég, a kis- és középvállalkozások a világszerte a GDP 40-70 százalékát adják. Egy átlagos hazai családi vállalkozás működési rendszere és vezetési módszerei azonban az egy mérettel kisebb, nem családi cégekének felelnek meg. Emiatt a családi vállalatok nem tudják teljes mértékben kiaknázni üzleti lehetőségeiket: nehezebb növekedniük, nemzetközi piacra kilépniük és az utódlásról dönteniük.

Családi vállalkozások gondokkal (Fotó: depositphotos)

A Budapesti Corvinus Egyetem Corvinus Családi Vállalatok Központjának szervezésében június 16-án Budapesten megrendezett 4. Nemzetközi Családi Vállalati Konferencián erre a problémára keresték a választ a felkért vállalati és egyetemi előadók.

Miért kerülnek hátrányba a családi vállalatok, és hogyan fejlődhetnek?

Drótos György, a Corvinus Családi Vállalati Központ vezetője egy Corvinus-kutatás eredményeit ismertetve arról beszélt, hogy a hazai családi cégek fejlődését egy idő után hátráltathatják az elsőgenerációs alapítók személyes jellemzői, döntéshozatali eljárásai, valamint a vállalatmérethez szükséges menedzsmentismereteik elégtelensége. További akadály lehet a család és a vállalkozás túlzott összefonódása. A helyzet megváltoztatását a követhető minták hiánya is nehezíti.

A hátrányok meghaladására több területen célszerű egymással párhuzamos erőfeszítéseket kell tenni – szögezte le. A családi cég erősítheti a vállalatirányítását modern pénzügyi, controlling, marketing-, HR-megoldásokkal, írásba foglalt stratégiával, szabályozókkal. A vállalkozás fejlődhet a családtagok és a meglévő munkatársak képzésével, de külső szakemberek megbízásával is. További feladat a vállalati kultúra újraformálása például a teljesítményelv alkalmazásával, valamint profi arculat és kommunikáció használatával. A professzionalizáció emellett a tulajdonos család és a vállalat kapcsolatának újragondolását igényelheti családi alkotmánnyal, családi tanáccsal, utódlási tervvel – hangsúlyozta az előadó. Önmagában azonban csak egy-egy szegmens fejlesztésével nem lehet megúszni az átalakítást: az átfogó üzleti stratégia, a mögöttes folyamatok megváltoztatása, és új döntéshozatali eljárások bevezetése nélkül az csak pénz- és időpocsékolás.

A Corvinus ajánlása szerint a családi vállalatok profivá válásához az alábbiakat érdemes észben tartani:

  1. A professzionalizáció nem egyszeri pillanat, hanem több éves folyamat.
  2. Nem egyetlen projekt, hanem egybekapcsolódó programelemek összessége.
  3. A hosszú távra szóló döntésektől a rövid távúak felé érdemes haladni (pl. jövőkép és stratégia elsőként), felülről lefelé.
  4. Alapos tervezés, előkészítés, majd óvatos lépések szükségesek a cég- és termékimázs megvédése érdekében.
  5. Érdemes bevonni a – potenciális – utódokat.
  6. Érdemes bevonni külső szakértőket.
  7. A változás terjedjen ki mindenkire a cégen belül.
  8. Számítani kell az ellenállásra, érdemes figyelmet fordítani a munkatársak bevonására, a kommunikációra.
A Corvinus-kutatók további tanácsa a folyamat sikerességéhez, hogy az alapító a személyesen legyen jelen végig, és a cég az átalakuláskor hangsúlyozza a családi értékeit. Az alapítóban, a régi munkatársakban felmerülhet a feleslegesség érzése, erre lehetséges megoldás az átképzés, és az, hogy ha új területeken vállalnak szerepet, például az ügyfélkapcsolatokban – tette hozzá Drótos György. A professzionalizáció akár az utódlás mozgatórugója is lehet: egy átlátható, jól szervezett és adatvezérelt vállalat vonzóbb a potenciális utódoknak, mint egy, az alapítóhoz szorosan kötődő mechanizmusokkal működő cég.

A család-vállalkozás kapcsolatok profi alapokra helyezését – és annak lelkét, a családi alkotmányt – eddig alulértékelték a családi cégek fejlődésében, mondta a konferencián Wieszt Attila, a Corvinus vezető kutatója. Spanyol és német kutatások szerint a családi alkotmánnyal rendelkező cégek magasabb profitrátát értek el, mint azok, ahol nem volt ilyen megállapodás. A Corvinus 2017-es kutatása szerint Magyarországon a családi cégek 3 százalékában volt családi alkotmány, ezek itthon is magasabb teljesítményt nyújtanak, de további feltétel, hogy a család-cég kapcsolatuk is szabályozottabb legyen és a család elkötelezettséget mutasson a vállalkozásban. Az alkotmány, mint eszköz nem mindenható: akkor érdemes megalkotni, ha már a család második generációjából is csatlakoztak a céghez, képesek partneri együttműködésre, és már kialakultak bizonyos operatív egyeztetési szabályok, és közös céljuk a hosszú távú fennmaradás.

Véleményvezér

A világ legnagyobb gyarmattartója jelenleg Oroszország

A világ legnagyobb gyarmattartója jelenleg Oroszország 

Egykor önálló népek éltek a mai Oroszország nagy részén.
Hátul kullog Magyarország a diplomások számában

Hátul kullog Magyarország a diplomások számában 

A populizmus melegágya az iskolázatlanság.
Fülön csapták Orbán Viktor barátját

Fülön csapták Orbán Viktor barátját 

Az ellenzék ezúttal ártatlan.
Nőtt Ukrajna támogatottsága Európában

Nőtt Ukrajna támogatottsága Európában 

Az ukránok állnak győzelemre, legalábbis Európában.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo