Az energiafüggetlenség és a klímasemlegességi célok elérése hosszú évek óta a legfontosabb politikai célkitűzések között szerepel, olyannyira, hogy az Európai Unió 2030-ra a végső energiafogyasztás 32 százalékát megújuló forrásokból fedezné. Miközben ez mindeddig a közös jövőnk szempontjából nélkülözhetetlen, de hosszútávú lépésnek tűnt, mára a mindennapi boldogulásunkat is érintő kérdéssé vált.

A szomszédunkban kirobbanó konfliktus akut energiaválságot idézett elő Európában, így kicsik és nagyok, állami szervek, lakossági felhasználók és a vállalkozások egyaránt szembesülnek a drasztikusan növekvő energiaárakkal. A megküzdési stratégiák persze gazdaságonként és cégenként is mások: a magyar vállalatok 14 százaléka szerint könnyen lehet, hogy be kell zárniuk, 57 százalék az áremelésben látja a megoldást, egyesek elhalasztják az esedékes fejlesztéseket, de bíztató jelként közel harmaduk inkább a beruházásra szavaz az energiahatékonyság növelése érdekében.

Okosirodák, „hőtermelő” adatok és virtuális vállalati események

Ebből is látszik, hogy akinek lehetősége van, annak mindenképpen érdemes inkább előremenekülni, és a rövid távon kényelmesebb megoldások helyett a jövőbe mutató, proaktív fejlesztések felé mozdulni. A hatékonyabb energiafelhasználás szerencsére már eddig is komolyan foglalkoztatta a technológiai szektort, így inkább az a kérdés, hogyan lehet hatékonyan kombinálni, beépíteni és cégre szabottan egy rendszerbe integrálni a különböző hardveres és szoftveres innovációkat.