Következő évben várt fogyasztói-árszínvonal várakozás a legmagasabb iskolai végzettség szerint, 2018. január és 2024. szeptember között (százalékban)
Forrás: GKI, saját számítások alapján
A nők jellemzően 15 százalékkal magasabb inflációt várnak, mint a férfiak. Ennek oka, hogy a rendszeres bevásárlásokat jellemzően nők végzik, ráadásul a kosárban nagyrészt élelmiszerek vannak. Ezek árai az elmúlt években az átlagnál jobban emelkedtek. Amennyiben valaki gyakrabban ki van téve ilyen hatásnak, jobban rögzül ez számára, mint a ritkább, pontszerű vásárlások esetén. Ez utóbbi jellemzi inkább a férfiakat, akik a drágább tételek kapcsán hoznak pénzügyi döntéseket, viszont így kevésbé érzékelik az inflációs hatásokat a könnyű összehasonlíthatóság hiányában. Az iskolai végzettség alapján minél magasabb a végzettsége valakinek, annál alacsonyabb inflációt érzékel (de még így is a KSH adat többszörösét).
Miért van eltérés az érzékelt és a mért árváltozás között? Egyrészt vannak szakmai okai. A statisztikai hivatalok próbálnak időszakról időszakra ugyanolyan termékeket kiválasztani az összehasonlíthatóság és a könnyű adatfelvétel érdekében, viszont a lakosság fogyasztói kosara folyamatosan, gyakran egész nagy mértékben változik. Másrészt a KSH egyes nem változó árú termék esetében is árcsökkenést mutat ki (pl. villamos energia, földgáz), illetve a visszaváltható palackok betéti díját sem veszi figyelembe számításai során, miközben a lakosság azt is áremelésnek érzékeli.