A takarékossági világnap azért született, hogy a takarékoskodás, s vele a pénzügyi edukáció megfelelő figyelmet kapjon, ezért ezen a napon érdemes megnézni, hogy állnak a hazai fiatalok ehhez a kérdéshez. „8 évvel ezelőtt indítottuk útjára a K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedőt, és ez idő alatt felnőtt egy általános iskolás generáció. A kezdetektől arra törekszünk, hogy naprakész pénzügyi tudást adjunk át, amit a gyakorlatban is értőn tudnak használni. A verseny iránt évek óta egyre nagyobb az érdeklődés és a 2018 második negyedévében végzett felmérés is azt mutatja számunkra, hogy a fiatalok nyitottak a pénzügyeikkel kapcsolatos új ismeretekre és egyre tudatosabban kezelik azokat” - mondta Horváth Magyary Nóra a K&H Csoport kommunikációs ügyvezető igazgatója.

A K&H ifjúsági indexéből kiderül, hogy a 19 és 29 év közötti fiatalok megtakarítási viselkedése nagyon különböző. 27 százalékukra jellemző a leginkább tudatos attitűd, ők minden hónap elején félretesznek egy adott összeget. Fordítva gondolkozik minden ötödik fiatal: ők a hónap végén megmaradt pénzt teszik el, 31 százalék pedig csak alkalmanként takarít meg, amikor épp úgy alakul, hogy maradt pénzük a hónap végén.

A maradék 22 százalék úgy nyilatkozott, hogy semmilyen módon nem takarít meg. A megtakarítások hiánya leginkább a munkanélküliekre (43%) és a nyugati megyékben élőkre (31%) volt jellemző, legkevésbé pedig Budapestre, ahol csak 13 százalék nem tesz félre valamilyen összeget minden hónapban.

Összességében megtakarítással a megkérdezett fiatalok 44 százaléka rendelkezett, ami illik a 2017 hasonló időszaka óta tapasztalt mérsékelten növekvő tendenciába. Az aktív keresők esetében ennél természetesen magasabb az arány, 52 százalékuk rendelkezik megtakarítással.

A K&H ifjúsági indexe szerint, ami a megtakarítási célt illeti, a legtöbben azok a fiatalok voltak, akik lakásvásárlást említettek megtakarítási célként (51%). Nagymértékben nőtt azok aránya, akik nem említettek konkrét célt, csak általános tartalékot, ők tették ki a megkérdezettek 43 százalékát.

A megtakarítások átlaga közel 400 ezer forint volt 2018 második negyedévében, ez az összeg pedig az iskolai végzettség növekedésével együtt emelkedik. Az alacsonyabb iskolai végzettségűeknek átlagosan 270 ezer forint megtakarítása van, addig a magasabban képzett válaszadók átlagosan 1,7 millió forinttal rendelkeztek.