A NAV adatelemzői tavaly nyáron figyeltek fel arra, hogy egy cég a semmiből felbukkanva pár hét alatt csaknem egymilliárd forint értékű távol-keleti eredetű árut importált. Bár a társaság az áruk behozatalakor szabályosan megfizette a közterheket, a NAV revizorainak gyanús volt az adatok alapján, hogy a termékek további mozgásának nincs nyoma.

Egy áfaellenőrzésnél be is igazolódott, hogy az importőr értékesített a termékekből hazai boltoknak, de ezután a mintegy 40 millió forint áfát nem vallotta be. A tartozás biztosítására az adóhatóság a még meglevő készletet zár alá vette. A cég, hogy elterelje magáról a figyelmet, az ellenőrzést követő hónapban 700 millió forintnyi számlát állított ki, de az online adatokból egyértelműen kiderült, hogy ezek mögött nem lehet valaós forgalom.

Amikor a cég a korábbi 40 millió forintos tartozását rendezte tavaly decemberben, és el szerette volna vinni zárolt áruit, a NAV egy újabb ellenőrzésébe került. A 128,5 millió forint értékű árukészletet ismét visszatartották, és közben bankszámláikat is zárolták.

Az adatok alapján bizonyított a fiktív számlázás. Az adókülönbözet, vagyis az az összeg, amivel az államkasszát megkárosították, meghaladja a 160 millió forintot. Tekintettel a szándékos adóelkerülésre, az importáló cég 200 százalékos adóbírságra számíthat, vagyis további 320 millió forintot kell befizetnie az államkasszába. 

Ilyen típusú ellenőrzésekre és a szigorú szankciókra a továbbiakban számíthatnak a csalárd importáló, közvetett vámjogi képviselőt igénybe vevő, adóelkerülési céllal alapított gazdálkodók.

(MTI)