5.
Gyakorított áfa bevallása és befizetése (adóhatósági engedély alapján).

12.
- Előző havi kifizetésekből a munkáltató, által levont jövedelemadó előleg;
- Kifizető által levont jövedelemadó és -előleg;
- Kifizető által levont osztalékadó;
- Kifizető által külföldi személytől levont adó;
- Kifizető által a termőföld bérbeadásából származó jövedelemből levont adó;
- A munkáltató és a kifizető által levont egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék;
- A munkáltató és kifizető társadalombiztosítási járuléka;
- Társas vállalkozás baleseti járuléka;
- Munkáltató és kifizető által fizetett egészségügyi hozzájárulás (tételes és százalékos mértékű is);
- A beszedett idegenforgalmi adó.

15.
- Előző hónapban adóbeszedéssel megfizetett idegenforgalmi adó;
- Adatszolgáltatás a költségvetési támogatás igénybevételéhez felhasználható igazolások kiadásáról;

20.
- Jövedéki adó;
- Játékadó;
- A havi adóbevallásra kötelezettek előző havi adói, ideértve a járulékokat és az egészségügyi hozzájárulást;
- Havi, és gyakorított áfa;
- Engedély alapján gyakoribb költségvetési támogatás bevallása;

- Áfa;
- Jövedéki adó nettó összegének és előlegének különbözete;
- Havonta fizetők társasági adó előlege;
- Játékadó;
- Munkavállalói járulék;
- Munkaadói járulék;
- Fogyasztási adó nettó összegének és előlegének különbözete;
- Környezetvédelmi termékdíj;
- Mezőgazdasági és élelmiszeripari exporttámogatás;
- Az előző hónapra megállapított ktgvetési támogatás;
- Engedély alapján gyakoribb ktgvetési támogatás különbözete;
- Fogyasztóiár - kiegészítés;

28.
- Fogyasztási adó előleg;
- Környezetvédelmi termékdíj előlege;
- Jövedéki adó előlege;


A fent felsorolt határidők mellett célszerű a következő időpont bejelölése a naptárban:
Augusztus 12.:
A magánnyugdíjpénztári tag biztosítottaktól levont tagdíj bevallása a magánnyugdíj pénztárak felé, és az összeg átutalása a pénztári tag számlájára.

Megjegyzések:
Eljött a szabadságolások ideje. Ezért néhány szóban összefoglalom a Munka Törvénykönyve rendes szabadságra vonatkozó szabályait.
Minden munkavállalót megillet rendes szabadság, amely alap- és pótszabadságból áll. Az alapszabadság mértéke 20 munkanap. Ez a 20 munkanap a munkavállaló életkorától függően emelkedik. A következő képpen: 25 életévétől 21 napra; 28 életévétől 22 napra; 31 életévétől 23 napra; 33 életévétől 24 napra; 35 életévétől 25 napra; 37 életévétől 26 napra; 39 életévétől 27 napra; 41 életévétől 28 napra; 43 életévétől 29 napra; 45 életévétől 30 napra.

Pótszabadság illeti meg a munkavállalót az alábbi esetekben:
– fiatalkorú munkavállaló esetén 5 munkanap jár a gyermek 18. évének betöltéséig;
– a szülők döntése alapján a gyermek(ek) nevelésében nagyobb szerepet vállaló szülőt:
• egy gyermek után kettő nap,
• két gyermek után négy nap,
• kettőnél több gyermeke után összesen hét nap illeti meg;
– a vak munkavállalónak évente öt munkanap pótszabadság jár;
– a föld alatt állandó jelleggel dolgozó, vagy ionizáló sugárzásnak kitett munkavállalót, illetve a kollektív szabályzatban meghatározott egyéb esetekben.

Ha a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődött, vagy szűnik meg, részére a szabadság időarányos része jár. Ha a számítás során keletkező töredéknap eléri a fél napot, az egész munkanapnak számít.

Alapvetően a szabadság kiadásának időpontját a munkáltató határozza meg. Az alapszabadság egy negyedét a munkáltató a munkavállaló kérésének időpontjában köteles kiadni. Az ilyen irányú kérést legalább 15 nappal a szabadság megkezdése előtt be kell jelenteni a munkáltatónak A munkavállalás első három hónapjában a munkavállaló nem rendelkezhet az alapszabadság ezen részével. A munkáltató a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt egy hónappal köteles közölni.
A szabadságot kettőnél több részletben kiadni csak a munkavállaló kérésére lehet.
(Munka Törvénykönyve 130 §–136 § )

Michelbergerné Tóth Györgyi