A GfK Hungária által készített, a magyar háztartások vásárlási szokásait feltérképező Shopping Monitor és Shopping Mission 2008-2009 tanulmányból, az értékesítési csatornák vizsgálatából kiderül, hogy Magyarországon a kisebb üzletek továbbra is lényeges szerepet töltenek be az élelmiszer-kereskedelemben. Olyannyira, hogy 2004 óta először említették a vásárlók nagyobb arányban a kisebb önkiszolgáló üzleteket - a hipermarketekkel szemben - olyan vásárlási helyszínként, ahol a legtöbb pénzt költik élelmiszerekre.
"A mostani megkérdezésből kiderült, hogy a válaszadók 32 százaléka említette a kisebb önkiszolgáló boltot, szemben a hipermarketek 27 százalékos említési arányával, de legalább ilyen érdekes, hogy a szupermarketek is felértékelődtek, és immár a megkérdezettek 14 százaléka említette, hogy ott költi a legtöbb pénzt élelmiszerre" - mondta el Kui János, a GfK Hungária Kereskedelem szektorának szektormenedzsere.
Minden értékesítési csatornának megvan a saját jellegzetessége, és a legtöbb esetben definiálhatók azok a vásárlási típusok, melyeket a vevők jellemzően az adott bolttípusban végeznek. A hipermarketek elsősorban a nagybevásárlások színterei. Jellemzően az árengedmények, akciók miatt keresik fel a vásárlók ezt a csatorna fajtát, de emellett szinte minden típusú vásárlás - a napi rutinvásárlások és a sürgős szükséglet kielégítése céljából végzett vásárlások kivételével - megfigyelhető egy hipermarketben.
A szupermarketek esetében szinte minden vásárlási típus azonos arányban fordul elő. A diszkontoknál az árengedmények, akciók keresése, illetve a nagybevásárlások a legjellemzőbb vásárlási alkalmak. Az árengedményeket és akciókat keresők 46 százaléka, míg a nagybevásárlásokat tekintve 41 százalék említette a diszkontokat. Minőség és választék tekintetében a láncok között a középmezőnyben helyezkednek el, emellett viszont a legkedvezőbb árszínvonalat kínálják.
A hazai tulajdonú láncokat alkotó üzletek alapvetően a napi rutinbevásárlások (a megkérdezettek 70 százaléka említette), a sürgős szükséglet kielégítésére irányuló vásárlások (65%), illetve a spontán vásárlások helyszínei. Legfontosabb előnyük a lakó- vagy munkahelyhez való közelség, valamint a boltok személyzetével kialakított személyes kapcsolat, amelynek eredményeképpen a vásárlók úgy érzik, ezekben az üzletekben az átlagosnál jobban figyelnek rájuk. A hazai láncokat alkotó boltok választéka gyengébb, mint az összes élelmiszer-kereskedelmi lánc átlaga, áraik is magasabbak az átlagosnál, a boltok kialakítása és termékeik minősége pedig átlag közeli.
