Idén januártól március végéig 7300 új lakás építése fejeződött be, és 10 600-nak az elindítását engedélyezték a hatóságok. A használatba vett lakások száma 6%-kal több, az új építési engedélyeké pedig 6%-kal kevesebb, mint az előző év hasonló időszakában volt. Az építkezi kedv idén a fővárosban nőtt a legerőteljesebben: megháromszorozódott a tető alá hozott új lakások száma, és 1,5-szer több új engedélyt adtak ki a tavalyinál. Az ország többi részén úgy a befejezett lakásszámban, mint az új engedélyek számában 23-24%-os visszaesés tapasztalható. A fővárosban befejezett új lakások 90%-a értékesítésre épült: átlagos területnagyságuk 53 négyzetméter.

Országosan ez azt eredményezi, hogy a lakások közel 50%-át vállalkozók építtették eladás céljából. Ez azt eredményezi, hogy idén kevesebb családi házat húztak fel, és emelkedett a többlakásos társas- és sorházakban kialakított lakások aránya. A jelentésből az is kiderül: 1 szobás lakásból az előző évinél 1,5-szer több épült, míg a 4 és 5 szobásak aránya 15%-kal csökkent. Eredményeként a befejezett lakások átlagos alapterülete a tavalyi 96-ról 86 négyzetméterre esett vissza.

A régiókat nézve Közép-Magyarország mellett Észak-Magyarország adatai mutatnak növekedést az előző időszakhoz képest: máshol érezhető visszaesés tapasztalható. Ez utóbbi főleg a Dél-Dunántúlra jellemző, ahol az előző időszak adatának felét sem éri el a most használatba vett lakások aránya. Ennél jobb a helyzet a Közép-Dunántúlon, ahol "csak" 20%-os a csökkenés.

A kiadott új építési engedélyeknél is a dél-dunántúli régióban a legnagyobb, 42%-os a visszaesés, míg a két alföldi régióban és a Nyugat-Dunántúlon 27-36% közötti a csökkenés. Az építési kedv ennek alapján a fővárost kivéve szinte mindenhol mérséklődött: a megyei jogú városokban például 29%-kal kevesebb engedélyt kértek.