A tanács szerint a nagyobb terméstől való elmaradás elsődleges oka Magyarországon is a tavaszi fagy. Magyarország almatermése egy átlagos évben 550-600 ezer tonna, de az elmúlt 10 évben 300 és 950 ezer tonna között ingadozott. Ezek a szélsőértékek felhívják a figyelmet a nagyon rossz termésbiztonságra, ami alapvető akadálya a piacok építésének és megtartásának - írták. Az eddigi termésbecslések alapján idén 8-9 millió tonna között lehet az Európai Unió almatermése. A 25-30 százalékos kiesés egyértelműen a teljes Európát ért, nagy földrajzi kiterjedésű áprilisi fagykárokra vezethető vissza.

Az uniós, várthatóan nagyon alacsony, és a nem kiugró belföldi termés - tekintettel arra, hogy nincsenek áthúzódó készletek tavalyról -, várhatóan keresleti piacot eredményez 2017-ben, aminek hatására várhatóan emelkednek a termelői árak. A szervezet szerint ugyanakkor a fogyasztói árakban nem várható nagyobb emelkedés, a fogyasztók nem fogják az elmúlt 5-10 évben megszokottnál sokkal magasabb áron kapni az almát. Magyarországon az étkezési alma nagyjából a belföldi kereslet kielégítésére elég, így árualap hiányában nem tudunk betörni új piacokra.

A pozitívum az, hogy az a termelő, aki idén is jó minőségű étkezési almát állított elő, az jó áron fog tudni értékesíteni - írták. A magyar almatermés hasznosítási megoszlása, európai mércével mérve, már mintegy 20 éve kedvezőtlen: kétharmada ipari alma, feldolgozóipari alapanyag, amit döntően a belföldi léüzemek vásárolnak fel, egyharmada étkezési alma. Ez az arány az EU-ban pont fordított, de kedvezőbb belföldi helyzetre idén sem számít a Fruitveb. A Fruitveb szerint bár étkezési, friss piaci almából kevés van, a magyar fogyasztói igények kielégítésével nem lesz gond.

A magyar almatermesztés mintegy 20 éve lejtmenetben van: a termőterület két évtized alatt 41 ezer hektárról 26 ezer hektárra esett vissza. A termésmennyiség stagnál ugyan, de évente nagy kilengéseket mutat. Az Európától való jelentős elmaradás és a negatív tendenciák oka, hogy az ültetvények mintegy fele korszerűtlen, amelyet alacsony technológiai és ráfordítási színvonal mellett művelnek, és mindössze 5 ezer hektár az igazán versenyképes, profi ültetvény.