A pénzügyi hatékonysághoz most költségcsökkentésen keresztül vezethet a bankok útja

A költséghatékonysági kérdések ismét a bankok napirendjének vezető helyén állnak, ahol sok múlik a jó helyzetértékelésen, a konkrét lépéseken és a vezetők elkötelezettségén. Ennek apropóján a KPMG nemrégiben a világ top bankjainak 200 felsővezetőjét kérdezte meg a múlt és a jelen költségcsökkentési stratégiáiról, hogy első kézből kaphassunk ismereteket a választott taktikákról és prioritásokról.

Banki környezetben a költségoptimalizálás olyan feladat, amelyről soha nem lehet kijelenteni, hogy „elvégezve”.   Általános vélekedés, hogy a pandémia utáni helyzetre reagálva mintegy 10 százalékos lefaragást kell az iparági szereplőknek meglépniük. A klasszikus pénzintézeti kultúra ezzel szemben inkább korlátozó tényezőként tekint a költségcsökkentésre. A KPMG szakértői szerint azonban érdemes a pénzintézetek vezetőinek konstruktívan újrafogalmazniuk a kérdést: hogyan tudnánk hatékonyabban és jobban tenni a dolgunkat? Melyek azok a tevékenységek, melyek az ügyfélérték teremtéséhez kevésbé fontosak, és melyek azok, amelyek védendők? Önmagában a költségek lefaragása ugyanis ma már nem elég, csak ha a fejlődést szolgálja, tartalékot képezve technológiai, üzletpolitikai, vagy más célú jövőbeni fejlesztésekhez.

„Inkább a folyamatos fejlesztés belső késztetését kell a vállalati kultúrába beépíteni. Ebben a felfogásban a költségcsökkentés nem az elérendő cél, hanem a stratégiai küldetés fontos eszköze.” – vélekedik Mántó Róbert igazgató a KPMG Magyarország részéről.

Mit tükröznek a számok?

A költségcsökkentés a bankok nagy hányadánál erős fókuszban van:

  • 83 százalékuk újragondolja a költségcsökkentési stratégiáját.
  • A nagyságrendet illetően elmondható, hogy 66 százalék célzott meg a következő 3 év tekintetében 10 százalékot meghaladó mértékű csökkentést.
Ugyanakkor az időzítés kérdésében a válaszadók a felmérés idején egyelőre még óvatosabbak voltak, ami jól jelzi, hogy átérzik a szervezeti elköteleződés megteremtésének fontosságát:
  • Egyelőre csupán 15 százalék látja reálisnak a kitűzött stratégiát a következő 12 hónapban megvalósítani, míg a vezető bankok közel kétharmada (61 százalék) csak az elkövetkező 3 év távlatában tervezi a végrehajtást.
  • Jelenleg csak a megkérdezett bankárok kevesebb, mint egyharmada (28 százalék) tervez radikálisabb változtatásokat az operatív működésben.
A felmérés arra is fényt derít, hogy a hozzáállás és a vállalati kultúra kulcsfontosságú a sikerben: 10 megkérdezettből 9 szerint a felelős vezetők elköteleződése és a kultúra a legfontosabb sikertényező a stratégia megvalósításában, jelenleg 58 százalékuk értékeli úgy, hogy a saját bankuk ezen a téren már elérte a kívánatos belső összhangot.

Fékezünk, mikor gyorsítani kéne?

A költségcsökkentés évek óta napirenden van, ezért nem meglepő, hogy minden negyedik bankvezető tudott beszámolni olyan esetről az elmúlt 3 évből, amikor egy-egy részterületen elmaradtak a kívánt céltól. Ilyen, kiemelt figyelmet érdemlő terület például a belső folyamatok és működés optimalizálása – az operációs költségek egyik legnagyobb részét ez a terület adja (15 százalék) –; hiszen a manuális, sok papírmunkával időt rabló tevékenységek csökkentésével a munkaerő átcsoportosítható lenne ügyfélközpontú feladatok ellátására.  Sok az olyan intézkedés is, amelynek a hatásai csak hosszú távon érvényesülnek, ezért a vezetőknek a szervezeten belül külön energiákat kell fordítani arra, hogy a gyors és látványos sikereket ígérő lépések mellett ezekre is jusson energia.

Népszerű az a megközelítés is, hogy a spórolás valójában a kiadások átstrukturálását kell szolgálja, azaz a befektetések egy részét kell a megtakarításokból fedezni. Ez jellemzi a jelen piaci környezetet is: sok bank úgy vág költségeket, hogy a megtakarítást rögtön áttereli a korszerűsítésre. A legnagyobb súllyal még mindig a digitalizáció szerepel (59 százalék), mögötte szorosan a létszámcsökkentés (52 százalék) és az elavult IT rendszerek helyettesítése (50 százalék) vezeti a megtakarítással fedezni kívánt célok listáját. Mivel a működési költségek közel 18 százalékát az informatikai költségek teszik ki, ezen célok erősen megalapozottak.

Ugyanakkor ez éppen az az időszak, mikor bizonyos természetű kiadások bevállalása nem képezheti vita tárgyát, ilyenek a törvényi megfelelés, a társadalmi felelősség, vagy éppen az innovációs verseny szülte új beruházások. Ezekre is szükséges fedezetet teremteni, illetve fontos, hogy nem eshetnek áldozatul a megfelelő megtérülést biztosító üzletágak és szolgáltatások, a hangsúly az ügyfélcentrikusságon kell legyen.

„A pandémiából hajlamosak vagyunk azt a következtetést levonni, hogy azonos arányban terelhetők az ügyfelek digitális platformokra, mint amilyen arányban a bankfióki folyamatok virtualizálhatók. Azonban ez egy tanulási folyamat, ahol fontos, hogy milyen mértékben tudnak lépést tartani velünk az ügyfelek, hiszen mindig lesznek olyanok közöttük, akik a személyes kiszolgálást igénylik” – figyelmeztet a KPMG transzformációkért felelős vezetője.

A múltbéli tanulságok szem előtt tartása jó kiindulópont

Egyértelmű, hogy a költségcsökkentés útja számos akadályon keresztül vezet. Hogyan lehet mégis csavarni egyet a helyzeten, és valós, mérhető eredményeket elérni? A KPMG modellje iránymutatóként szolgál egy olyan átalakuláshoz, amely az ügyfélcentrikusság szem előtt tartásával támogatja a költség optimalizálást. „Sokan állítják, hogy a költségcsökkentéssel törvényszerűen sérül az ügyfélkiszolgálás minősége. Ez azonban mára meghaladott elv: amennyiben kizárólag az ügyfél érdekeit tartjuk szem előtt, akkor az ahhoz rendelt tevékenység igenis tud olcsóbb lenni” – magyarázza a szakember.

A KPMG tapasztalata alapján a siker kulcsa egy jól definiált stratégia részletekbe menő megtervezésében rejlik. A hangsúly pedig valóban a részletekre helyeződik: a célokat több szinten, a különböző osztályok mentén bontják le mérhető részfolyamatokra, a kivitelezés viszont összehangolt együttműködést kíván a különböző vezetők között. Az ajánlás szerint a siker másik alapvető tényezője az egyszerűségben rejlik. A felmérés szerint azok a bankok kerültek ki sikeresen a költségcsökkentés útvesztőjéből, akik eddig is egyszerű modellekkel dolgoztak. A harmadik lényeges szempont a mérnöki pontosságú tervezés. Egy terv csak akkor jó terv, ha transzparens, ha a felelősök elszámoltathatóak, a vezetők könnyen kézben tudják tartani az irányítást.

Silószerű gondolkodás lebontása

Az üzleti silók hajlamosak költség silókat is létrehozni a bankokban, korlátozva az optimalizálási törekvéseket. A költségeket üzletáganként, csatornánként és a front- valamint back-office funkciókon keresztül kell mérni, hogy valódi átláthatóság alakuljon ki a teljes költségekről. Ez kritikus fontosságú a fenntartható költségoptimalizálás elérése szempontjából. A bank saját adatanalitikáján túl legtöbbször egy elfogulatlan külső szemlélő meglátásaira is szükség lehet, amelyhez a KPMG egy bottom-up (alulról-felfelé) folyamatelemzési modellt javasol. Ez a fejlett adatelemzési rendszer pontosan rá tud mutatni, hogy milyen területre fókuszáljon a bank, hogyan képes leghatékonyabban költségeket csökkenteni.

Véleményvezér

Nagyot fordultak Trump hívei Ukrajna ügyében

Nagyot fordultak Trump hívei Ukrajna ügyében 

Orbán Viktor ukránellenes politikája számára rossz hír érkezett.
Sereghajtó Magyarország a fiatal diplomások számában

Sereghajtó Magyarország a fiatal diplomások számában 

A kormány által meghirdetett munkaalapú gazdaság önmagában kevés a felzárkózáshoz.
Svédország gazdasági csodája

Svédország gazdasági csodája 

A svédek nem másokra mutogatnak, hanem csak egyszerűen jól teljesítenek.
A szlovák kormány meggondolta magát, mégis támogatják Ukrajnát katonai eszközökkel

A szlovák kormány meggondolta magát, mégis támogatják Ukrajnát katonai eszközökkel 

Magyarország egyre jobban elszigetelődik Ukrajna ellenes álláspontjával.
Kormányváltás lesz Csehországban, de Ukrajna támogatása marad

Kormányváltás lesz Csehországban, de Ukrajna támogatása marad 

Babis célja egypárti kormány létrehozása, amelyet más pártok kívülről támogatnának.
Hadházy Ákos szerint luxusutakra jártak a köztévé vezetői az adófizetők pénzéből

Hadházy Ákos szerint luxusutakra jártak a köztévé vezetői az adófizetők pénzéből 

Az adófizetők pénze könnyen vihető préda.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo