Kandrács Csaba, az MNB alelnöke úgy vélte, hogy a munkaerő-utánpótlásnál ma már nem a tudás és tapasztalat az elsődleges, hanem a munkához szükséges képeségek, vagyis a munkaadók azokat az alkalmazottakat keresik, akiket továbbképezhetnek az elvárásaiknak megfelelően. Tapasztalatai szerint az álláskeresők a fizetésen túl nagyra értékelik a rendkívüli munkavégzés kompenzációját, az egyéni élethelyzetekre igényelhető támogatásokat, valamint azt, ha a munkaadó biztosítja a munka és a magánélet egyensúlyát.
Kandrács Csaba hozzátette, hogy a munkaerőpiacnak is fel kell készülnie a digitalizáció, az automatizálás, a mesterséges intelligencia, a robotika térnyerésére, ezek ugyanis új szakmákat hoznak létre, míg másokat átalakítanak, esetleg el is tüntetnek. Az viszont minden változás ellenére biztos, hogy emberi munkára ezután is szükség lesz, ezért az emberi kapcsolatok és képességek, az empátia, a problémamegoldó készség sosem vesztik el a jelentőségüket. A munkaadóknak a körülményektől függetlenül figyelniük kell arra is, hogy biztosítsák az alkalmazottaik számára a tanulás lehetőségét, a munkavállalói jólét feltételeit, a testi és lelki egészség megőrzését - hangsúlyozta.
A PwC Magyarország hr-tanácsadói vezetője szerint a következő időszakban elsősorban azok a munkavállalók szorulhatnak segítségre, akiknek a munkáját a legjobban fenyegeti a digitalizáció térnyerése. Reguly Márta ugyanakkor úgy látja, hogy a munkaadók is alkalmazkodásra kényszerülnek a munkaerőhiány miatt, emiatt ki kell hangsúlyozniuk, miért érdemes náluk dolgozni. A PwC adatai szerint az alapbér minden korosztályban a legfontosabb szempont álláskereséskor, a pályakezdők nagyra értékelik a karrierlehetőséget, a továbbképzéseket, míg a tapasztalattal rendelkezők körében inkább a magánélet tiszteletben tartása, valamint az értelmes, értékteremtő tevékenység kerül előtérbe.
