Sok múlik azon, mikor ér véget a háború

Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a negyedév során korábban közzétett havi termelési adatok már mutatták, hogy az ipar viszonylag ellenállónak bizonyult a fennmaradó ellátási feszültségekre és az ágazat pozitívan járult hozzá a növekedéshez. Eközben a folytatódó bérkiáramlás és a fiskális transzferek nyomán gyorsuló belföldi fogyasztás a szolgáltatások tovább emelkedő teljesítményét támogatta.

A rövid távú kilátások azonban nem annyira kedvezőek - teszi hozzá az elemző. Az orosz-ukrán háború február végi kitörése és a gazdasági szankciók egyre szélesebb köre a második negyedévtől már nem hagyja érintetlenül a magyar gazdaság teljesítményét sem.

A következő negyedévek így az éves GDP-növekedés ütemének fokozatos lassulását hozhatják. A megnövekedett energia- és nyersanyagárak, valamint az ellátási láncok fennmaradó, néhol tovább fokozódó feszültségei rontják az ipari export kilátásait. Ezeket a negatív hatásokat azonban részben ellensúlyozhatja, hogy a fogyasztói kereslet viszonylag erős maradhat, és összességében az év egészében is a növekedés fő motorja lehet. Ugyanakkor a beruházások növekedése várhatóan lassul a bizonytalanabb üzleti kilátások, a magasabb kamatkörnyezet és a közelgő fiskális konszolidáció miatt.

Az Erste Bank jelenlegi előrejelzése a 2022-es éves GDP-növekedésére: 4,3 százalék.

"A romló rövid távú kilátások ellenére a tavalyi évről jövő erős áthúzódó hatások és az magas első negyedéves teljesítmény miatt az éves gazdasági növekedés összességében valahol 4-5 százalék között alakulhat az idén. Az előrejelzési bizonytalanságok azonban rövid távon is magasak, sok minden függ attól, hogy mikor ér véget a háború és milyen gyorsan tér magához a jelenleg még visszafogottabb külső kereslet" - közölte Nyeste Orsolya.