A Központi Statisztikai Hivatal kedden közölt adata szerint a magyar GDP a nyers adatok szerint 8,2, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján 8 százalékkal nőtt az első negyedévben.

Az előző negyedévhez képest 2,1 százalékkal emelkedett a gazdaság teljesítménye. A növekedéshez szinte valamennyi nemzetgazdasági ág hozzájárult, de leginkább az ipar és a piaci szolgáltatások.

Az elemzői várakozásokat messze felülmúlva, de a Takarékbank és a Bankholding várakozásához (7,8 százalék) közeli mértékben, 8,2 százalékkal nőtt a hazai GDP az első negyedévben - közölte  Suppan, a Magyar Bankholding vezető elemzője.

Mi áll a számok mögött?

Az elemző szerint a növekedést egyrészt a tavalyi utolsó negyedév igen erős áthúzódó hatásai, másrészt a negyedévben tapasztalt robosztus ágazati növekedések, harmadrészt az egy évvel ezelőtti második/harmadik járványhullám elleni lezárások miatt egyes szektorok igen alacsony bázisa gyorsították.

"A vártnál nagyobb növekedésnek köszönhetően nem kizárt, hogy kissé felfelé módosítjuk az idei évi 5,9 százalékos növekedési prognózisunkat" - jegyezte meg.

A robosztus növekedésnek köszönhetően a hazai GDP növekedése az EU élén maradhatott, idén érdemben folytatódhat a felzárkózás. A GDP közel 6 százalékkal haladja meg a járvány előtti szintet.

Suppan szerint az első negyedévben érdemben gyorsulhatott a háztartások fogyasztása döntően a nagy volumenű transzferek és a kimagasló bérdinamika miatt, azonban bázishatások szintén hozzájárultak a fogyasztás felpattanásához, mivel az egy évvel ezelőtti lezárások miatt visszaesett a fogyasztás. A beruházások szintén részben az egy évvel ezelőtti alacsonyabb bázis miatt mutathattak élénkülést.

Lassan meglátszik a háború is 

"A következő negyedévekben már lassulást várunk, részben bázishatások, részben a háború negatív hatásai negyedéves alapon szintén jelentősen mérséklődhet a növekedés, de alapesetben nem számítunk visszaesésre" - véli az elemző.

Egyúttal megjegyzi: a növekedésre kockázatot jelentenek a beszállítói nehézségek, az ukrajnai háború és a szankciók miatt esetlegesen megszakadó beszállítói láncok, alapanyag, nyersanyaghiány, a költségek meredek emelkedése, a hitelkamatok emelkedése, valamint leginkább az elszálló infláció miatt csökkenő vásárlóerő, csökkenő reálbérek a főbb exportpiacainkon, ami visszafoghatja a külső keresletet.

Továbbá szerinte kockázatot jelenthet az árkorlátozások esetleges fokozatos megszüntetése, ami tovább gyorsíthatja az inflációt, ami kisebb reálbérnövekedéshez vezethet, de alapesetben a hazai reálbérek növekedésére számítanak. A legnagyobb kockázat az olaj- és gázembargó lenne, de idén erre nem számítanak a Bankholdignál, mivel a tárgyalások szerint haladékot kaphatunk.

"Ezzel szemben pozitív kockázatot jelentenek új ipari kapacitások üzembe helyezése, a chip- és más alkatrészek hiányának enyhülése, a kimagasló ipari és építőipari rendelésállományok. A növekedést az idegenforgalom folytatódó helyreállása, nagyobb sportrendezvények, világbajnokságok, valamint az elmúlt két évben elmaradt nagyfesztiválok megtartása is támogatja" - zárta elemzését Suppan Gergely.