Egy éve stagnál a kkv szektor

Az elmúlt év elején bizakodó volt a hangulat a hazai gazdaság jelentős részét magába foglaló kkv szektorban, ezt mutatta az akkor mért 50 százalék fölötti OTP KKV Konjunktúra Index érték. 2011. IV. negyedévi visszaesést követően elindult egy lassú emelkedés, amely trend az előző negyedévhez képest megtört, és 42,2 százalékkal újra visszaért a 2011. IV. negyedévi index értékhez.

A cégvezetők 60 százaléka szerint a következő félévben romlani fog a magyar gazdaság helyzete, ez ugyanakkor  jobb adat, mint egy éve (2011. IV. negyedév: 64%), de az előző negyedévhez képest némileg pesszimistább (2012. III. negyedév: 56%).

Az ország helyzetéhez képest továbbra is optimistábbak a cégvezetők saját vállalkozásuk állapotának tekintetében. A válaszadók 53 százaléka gondolja, hogy romlani fog cégének pozíciója, 16 százalékuk számít javulásra. Ebben a tekintetben is megegyeznek az adatok az egy évvel ezelőtt mértekkel, de pesszimistábbak, mint negyedévvel korábban (44 százalékuk szerint romlik cégének helyzete, 22 százalék szerint javul).

Érdekes módon nem befolyásolja jelentősen a vállalat vezetők jövőképét az, hogy milyen ágazatban működnek, ugyanakkor az átlagosnál is mélyebb pesszimizmus jellemzi az Észak-Magyarországon és a Közép-Dunántúlon működő vállalkozásokat.

Javuló likviditási helyzet, stagnáló beruházási kedv

Kedvező, és bizakodásra okot adó változás, hogy az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest kevesebben gondolják, hogy romlani fog cégük likviditási helyzete (32 százalékról csökkent 29 százalékra). Ez pedig azt jelenti, hogy a cégvezetők 71 százaléka olyan gazdasági jövőképpel számol, ahol a napi problémák megoldása mellett, a fejlesztésre is nyílik majd lehetőség.

A cégvezetők 31 százaléka  lát esélyt a cég tevékenységének bővítésére a következő fél évben. A beruházási, fejlesztési szándékot elsősorban a jövőt illető bizonytalanság fogja vissza. A bizonytalan jövő a vállalatvezetők 27 százaléka szerint szinte ellehetetleníti a beruházások tervezését, illetve megvalósítását, és további 32 százalék szerint is nagymértékben korlátozza azt. De közepes mértékben hátráltatják a beruházásokat a finanszírozási nehézségek, a magas hitelkamatok, valamint az elégtelennek ítélt belföldi kereslet is.

Beruházások banki finanszírozással

A megkérdezett kkv-vezetők többsége úgy ítélte meg, hogy tipikusan banki hitel felhasználásával képesek a cégek, versenytársak fejleszteni. A válaszadók 54 százaléka említett olyan konstrukciót a beruházások finanszírozásánál, amelyben a banki fejlesztési hitel is szerepet játszik. A cégvezetők 29 százaléka úgy látja, hogy többnyire saját, banki és EU-s pályázati forrás szolgáltatja a pénzügyi alapot az ágazatában megvalósuló beruházásokhoz. További 25 százalék pedig a saját és banki forrás igénybevételét tartották tipikusnak. Ennél valamivel kevesebben, (21%) voltak azok, akik szerint elsősorban saját és EU-s pályázati forrásokon alapul egy új beruházás.

Csak minden negyedik válaszadó nyilatkozott úgy, hogy cége gazdasági szektorában kizárólag saját forrás igénybevételével valósulnak meg a beruházások.