A forint erősödése és az iparcikkek árainak mérséklődése miatt csökkentek a tartós fogyasztási cikkek, valamint ruházati termékek árai. Az enyhülő inflációs nyomásra utal ugyanakkor, hogy a maginfláció 15,2 százalékra mérséklődött az előző havi 17,5 százalékról, azaz az infláció vártnál kisebb mértékű mérséklődését a maginfláción kívüli tételek okozták.
Kilátások
Az év hátralevő részében bázishatások, és az élelmiszertermékekre bejelentett egyre szélesebb körű árcsökkentések miatt az infláció meredek mérséklődésére számítunk.
A bázishatásokat felerősítheti, hogy a nemzetközi nyersanyag-, termény-, és energiaárak és szállítási költségek jelentősen, többségében már a 2021-es szintekre estek vissza az utóbbi hónapokban, így újabb külső ársokkra nem számítunk, sőt, további árcsökkentéseket eredményezhet, a forint tavalyi szintekhez képesti erősödése pedig szintén gyorsíthatja az infláció mérséklődését, ami a tartós fogyasztási cikkeknél már határozottan megfigyelhető. Szeptemberben a háztartási energiaárak tavalyi megugrása esik ki a bázisból, ami az infláció további meredek csökkenéséhez vezet. Az üzemanyagárak emelkedése, a szerencsejátékok és egyes tömegközlekedési díjak árainak szeptemberi emelése, valamint az egyes szolgáltatói ágazatokban megfigyelhető ár-bér spirál kialakulása ezzel szemben lassíthatják az infláció mérséklődésének ütemét, azonban novembertől már így is egyszámjegyű inflációra számítunk, ami az év végére 6 százalék közelébe mérséklődhet. Az üzemanyagok drágulása (amit jórészt egyes olajtermelő országok termelés visszafogása okoz, de más tényezők is hozzájárulnak) és az élelmiszerárak emelkedésének vártnál lassabb mérséklődése miatt 17,5 százalékról 17,8 százalékra emeljük idei átlagos inflációs várakozásunkat, míg jövőre az infláció az üzemanyagok jövő év eleji jövedéki adóemelése ellenére 3,9 százalékra mérséklődhet.
