2022-höz képest, idén közel 10 százalékkal nőtt azon munkavállalók aránya, akik munkahelyváltást terveznek. A munkaviszony megszüntetése nagyrészt közös megegyezéssel történik, azonban gyakran mindkét fél felkészületlen egy ilyen döntési helyzetben. Míg a munkavállalók sok esetben nincsenek tisztában a jogaikkal, és elhamarkodott döntést hoznak, addig a munkáltatók nem fordítanak kellő figyelmet a megállapodás szövegezésére, valamint nem számolnak a lehetséges következményekkel – hívja fel a figyelmet Dénes Rajmund Roland, a Humán Centrum HR szolgáltató cégcsoport vezetője.

A 2022-es Great Resignation (azaz a „nagy felmondások”) évéhez képest 19 százalékról 28 százalékra nőtt 2024-ben azoknak a munkavállalóknak az aránya, akik egy éven belül munkahelyváltást terveznek. A Humán Centrum szakértője szerint ehhez az emelkedő tendenciához az is hozzájárulhat, hogy a magyar munkavállalók csak kis aránya – a PwC legfrissebb kutatása szerint mindössze 25 százaléka – érzi stabilnak az anyagi helyzetét. „A jelenlegi gazdasági helyzet és az egzisztenciális bizonytalanság mellett nem elhanyagolható tényező az időzítés sem. A Humán Centrum harminc éves működése alatt azt tapasztaljuk, hogy az év végéhez közeledve jellemzően megugrik a felmondások száma, azonban még mindig nagy a tájékozatlanság a felmondás lehetőségeivel és a munkavállalói jogokkal kapcsolatban” – egészíti ki a Humán Centrum cégvezetője, Dénes Rajmund Roland.

A munkaviszony megszüntetésének aduásza: a közös megegyezés

A munka törvénykönyve szerint a munkaviszony megszüntethető közös megegyezéssel, felmondással és azonnali hatályú felmondással. Ezek közül a közös megegyezés a legnépszerűbb formája a munkaviszony megszüntetésnek, már csak azért is mert ez a leginkább alkalmas arra, hogy mind a munkáltató, mind a munkavállaló érdekeit figyelembe vegye, főleg, ha mindkét fél hajlik a munkaviszony megszüntetésére. Egyértelmű előnye, hogy nem vonatkoznak rá sem a felmondás, sem az azonnali hatályú felmondás szabályai: így például a munkavállaló a rá vonatkozó 30 napos felmondási idő letöltése nélkül tud szabadulni a munkaviszonyából és korábban tud kezdeni az új munkahelyén, a munkáltatónak pedig nem kell indoklással ellátott felmondást kiadnia. „Természetesen a munkaadónak kell valamiféle magyarázattal szolgálnia arra vonatkozóan, hogy miért nem szándékozik a továbbiakban a munkavállalóval dolgozni. Ez az indok lehet a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával (például ha rendszeresen késik), vagy képességével, vagy a cég működésével összefüggő ok (mint létszámcsökkentés, csoportos létszámleépítés, szervezeti átalakulás, munkakör megszűnése vagy telephely bezárása)” – magyarázza a szakértő.