Több kategóriába sorolhatók a cégek, az infláció figyelembevételével összességében nagyságrendileg 10 százalékos plusz, mínusz 2 százalék teljes piaci bérkorrekció várható – foglalta össze eddigi tapasztalatait Csizmadia Gábor, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége (MMOSZ) elnöke.

Akik a novemberi háromoldalú megállapodást követően már tavaly korrigálták a minimálbér közeli fizetések egy részét, ennek egyik pozitív hozadékaként, erősítették a munkavállalói megtartás esélyét, s ezen keresztül csökkenteni tudták a fluktuációt. „A tapasztalatok alapján a munkavállalók felé ez jó döntésnek bizonyult.”  Olyan cégekre is van példa, akiknél a bérstruktúra ugyanezen a szinten volt, s a törvényi kötelezettségnek eleget téve, idén emeltek az előírt mértékben. Azokat a piaci szereplőket, akik a minimálbérnél, garantált bérminimumnál jóval magasabb bérsávban foglalkoztatnak, nem érinti a változás. Általános gyakorlat náluk, hogy január 1-je és június közötti időszakban korrigálják a béreket, amelyben szempont annak várható piaci hatása. Mivel sok esetben külföldi a tulajdonos, elcsúszik a pénzügyi év nyilvántartása a naptári évtől. A kölcsönzött dolgozók tekintetében elmondható, hogy „a munkáltatókat a piaci trendekről tájékoztatva, szövetségünk hatékony közbenjárásának és a munkaerő-piaci nyomásnak köszönhetően, ma már nem csak az ekvivalencia elvének törvényi kötelme szerinti 183 napot követően, de a munkába lépés pillanatától egyenlő bérrel és egyenlő esélyekkel indulnak a saját foglalkoztatottakkal.

Az elnök szavai szerint, 65.000 betöltetlen állás van ma Magyarországon, amit várhatóan megdupláznak a folyamatban lévő, idén lezáruló ipari beruházások. Miközben a szinte teljes foglalkoztatás alacsony munkanélküliségi rátával párosul a piacon, egyre nagyobb szerepet kap az automatizálás, illetve a félautomatizálás, ami kvalifikáltabb munkavégzés lehetőségét biztosítva emeli magasabb szintre a humán erőforrást. Hangsúlyozta, a béremelés fontossága és szerepe, hogy csökkenti a fluktuációt, néhány területen már tetten érhetően segíti lépésről lépésre a felzárkózást az európai bérszínvonalhoz, valamint csökkenti az elvándorlás mértékét és adott esetben hazacsábítja a külföldön dolgozó magyarokat.