Egy nemzetközi kutatócsapat - egyebek közt a spanyolországi Spanish National Research Council részvételével - különböző, fehérrothadást okozó gombák genetikai állományát hasonlította össze a lignint nem bontó barnarothadást okozókéval. A genetikai különbségből arra lehet következtetni, hogy a fehérrothadást okozó gombák 290 millió évvel ezelőtt fejlesztették ki a lignint bontó enzimet, és ezzel egy időben külön nemzetséggé váltak. Ekkor fejeződött be a kőszénképződésről ismert karbonkorszak is.

A kutatók közvetlen összefüggést látnak e tények közt. Ahhoz, hogy a növényi anyagból nyomás alatt és oxigénhiányban kőszén válhasson, nem szabad, hogy elrothadjon. Ettől védi meg a lignin, amely a fát sok gomba számára emészthetetlenné teszi. A lignint elbontó gombák megjelenésével azonban ez a védelem megszűnt, az elhalt növények szétestek, mielőtt kőszénné alakulhattak volna - írják a kutatók a Science című folyóiratban.

Az egyesült államokbeli National Science Foundation közlése szerint a kutatók a közeljövőben arra használnák a fehérrothadást okozó gombákat, hogy az általában még a baktériumok számára is feltörhetetlen növényi lignin-cellulóz hálókat elbontsák. Így a bennük rejlő cukrot fel lehetne használni bioüzemanyagok előállításához.

Bernd Krautkremer, a németországi Fraunhofer Intézet bioenergia-szakértője a Der Spiegel című német lap internetes kiadása szerint nagy lehetőséget lát a ligninbontó gombákban. A bioüzemanyagok jelenlegi legnagyobb problémája ugyanis az, hogy konkurenciát jelentenek az élelmiszerek számára. A gombák segítségével azonban olyan nagy lignintartalmú, ember számára emészthetetlen növényi részeket is hasznosítani lehetne, mint a fa vagy a szalma.