A tavaly kétmilliárd forint forgalmat lebonyolító hazai on-line turisztikai piac - miként a többi elektronikus kereskedelmi részpiac - ígéretes jövőnek néz elébe. Igaz, a képet némileg rontja, hogy a kétmilliárdos forgalom 90 százaléka(!) repülőjegyek on-line eladásából származik. S azt, hogy van még teendő e téren, az is mutatja: a részpiac úgy nőtt ekkorára, hogy az ügyfelek on-line böngészését és megrendelését csak off-line fizetés követhette; 2000 végéig a turisztikai szolgáltatások díjainak elektronikus kiegyenlítésére egyetlen magyar honlapon sem volt lehetőség, áll a Carnation Consulting kutatásának összefoglalójában. Felismerve a piaci rést, idén több induló utazási iroda is kifejezetten erre hegyezi ki ajánlatát, és az internet köré építi fel ügyfélkapcsolati rendszerét, ami az on-line szervezésű turizmus forgalmának nagymértékű megugrását vetíti előre.

Mutatós kirakatok?

Mindeddig tehát a hazai utazási szolgáltatásokat kínáló honlapok voltaképpen mutatós, ám csekély kihasználtsággal működő on-line kirakatok voltak. Ráadásul - a többi szolgáltatói szektorhoz képest - itt szokatlanul nagy a saját honlappal rendelkező vállalkozások aránya: a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége tagjai közül minden negyedik cég üzemeltet weblapot.

A legnagyobb számban a szállodáknak van önálló honlapjuk, és ezek egyben a legtöbb információt közlő oldalak is. Természetesen a nemzetközi szállodaláncok jeleskednek e téren leginkább, ami a világméretekben alkalmazott magas színvonalú standardoknak is köszönhető.

Egyre nagyobb piaci részt tud magáénak a szállásfoglalás és az üdülésértékesítés is, de szegényes kínálatot találunk, ha e site-okon olyan kiegészítő szolgáltatásokat szeretnénk igénybe venni, mint az autókölcsönzés vagy az utazásbiztosítás.

Virtuális csomópontok

A virtuális csomópontokként működő, sokrétű szolgáltatásokat kínáló, egy szakterületre vagy piacra koncentráló (vertikális) portálok két fő típusa figyelhető meg a világhálón: a magánvállalkozások által működtetett turisztikai portálok és az úgynevezett cityguide-ok. (A portál olyan kiinduló honlap, amelyről témák, területek szerint számos más honlapra lehet átmenni, „linkelni”.)

A világvárosok esetében bevett szokás, hogy a hálón on-line „útikönyveket” kreálnak: a változatos linkrendszer kapcsolódást kínál az adott város szállodáinak, szórakozóhelyeinek, múzeumainak és egyéb helyi turisztikai szolgáltatóinak önálló honlapjaihoz. E site-okon az egycsillagos hotelektől és kis panzióktól kezdve mindenféle szálláslehetőség megtalálható. A cityguide-ok mellett általában üzemel egy on-line szobafoglaló szolgálat is, amely fogadja az igényeket, és továbbítja azokat a szállodáknak, sőt még a módosításokat is könyveli; ezért külön általában nem számolnak fel díjat. A foglalás érvénytelenítését azonban már rendszerint az adott szállodával kell közölni - a sztornóárak átlagosan 25-30 százalék körül mozognak -, a nemzetközi gyakorlat szerint a szállás elfoglalásának napját megelőzően egy héttel. (Több szálloda ezt szó szerint veszi, az ügyfél nagy örömére: ha például tíznapos on-line szobafoglalásunkat előbb két napra csökkentjük, és csak aztán mondjuk le, akkor két nap után kell a sztornódíjat kifizetni. Persze célszerű ezt a játszmát nem elvinni az „átlátszóság” határáig.)

Amikor közvetlenül szeretnénk szobát foglalni egy külföldi szállodában, de nincsenek pontos adataink, vagy célunk a válogatás és összehasonlítás, érdemes a keresőrendszerekben ilyen cityguide-ok és turisztikai portálok után kutatni, de a célirányos keresőszavak is eredményre vezetnek (például a város neve a végén .commal vagy az ország jelével - .it, .de stb. - esetleg a város neve és az „accomodation” szó stb.).

Hazai fordulópont

Bizonyos esetekben persze egyszerűbb az utazni vágyó számára a készen kapott program, a megszervezett út, legyen az egyéni vagy társas. Az utazási irodáknak még az az előnyük is megmarad, hogy a nagyszámú helyfoglalásuk miatt élvezett árkedvezményük kiegyensúlyozhatja az internetes közvetlen rendelés „olcsóságát”.

Az új világtrend ugyanis az, hogy a turisztikai bevételekből egyre nagyobb szeletet hasít ki az úgynevezett minőségi turizmus, ami köztudottan nem a „magam szervezem” formula köré épül. A felnőtt korú magyar lakosság körében pedig az ilyen nívójú utakat keresők közül nem sokan töltik itthon hosszabb szabadidejüket, legalábbis ez derült ki abból a felmérésből, amelyet a GfK Hungária Piackutató Intézet a Magyar Turizmus Rt. megbízásából készített. A havi nettó százezer forintot vagy ennél többet kereső háztartások közül mindössze 29 százalék választ üdüléséhez hazai helyszínt (egy évben legalább egyszer), 15 százalékuk viszont sosem.

Kétségtelenül fordulópont előtt állunk. A hazai turisztikai piac on-line és off-line területén is átrendeződés várható. Valószínű, hogy - akárcsak a hazai bankszektor esetében - az on-line turizmusban részt vevő utazásszervező vállalkozások között is a nagy univerzális szolgáltatók részesülnek a forgalom többségi részéből, s az erős versenyben csak néhány nagy turisztikai portál tud majd fennmaradni. Rajtuk kívül viszont akár többtucatnyi kisméretű, de nagyon specializált szolgáltatást nyújtó vállalkozást is elbír majd a piac. (Persze az a szolgáltatói szektor is csak abban az esetben tudja kiaknázni lehetőségeit, ha egyre több utazási iroda és turisztikai vállalkozás teszi lehetővé a biztonságos internetes ügyfélkapcsolatot.)

A térinformatika fejlődésével a jövőben még pontosabb térkép-adatbázisokat találhatunk majd az interneten, s a világháló is egyre több autóban lesz hozzáférhető. Így hosszabb külföldi utakon is nagy biztonsággal szervezhetjük majd saját kocsink köré útitervünket. A virtuális és a valós tér minden tekintetben gyümölcsöző kapcsolatra lép egymással…


Bicske, Verona, meg egy csukló egér

Van abban valami képtelenség, hogy az ember néhány laza csuklómozdulattal meg tud szervezni magának egy világ körüli utat, szállodában vagy kempingben, autófoglalással, programokkal, útikönyvet rendelhet, bőröndöt vagy fényképezőgépet hozzá. S mindezt otthonról, elég hozzá egy hitelkártya meg az internetes hozzáférés. És persze az egér, amin kezét nyugtatja - két laza csuklómozdulat között.

A magam részéről először kedvencem, az Index portálján kattintottam a „szállás” szóra, s mikor be kellett írni a település nevét, ahol szállnék, némi töprengés után Bicskét gépeltem be, mert ott született édesanyám. Valamint azért, mert Kecskeméten vagy Siófokon nem kunszt szobához jutni, de mit tud a rendszer, ha egy kevésbé frekventált helyre vonulnék el? Nos, tudott. A Hungarian Restaurant Guide keresése eredményeként három bicskei illetőségű férőhely is megjelent képernyőmön, közülük egy fogadóra lettem kíváncsi. Klikkelés után valósággal dúskálhattam az információk között. A fogadó telefon- és faxszáma, a kínált szolgáltatások (18-féle), valamint három bélyeg nagyságú és egy gyufásskatulyányi fotó igazított el, és azt is megtudtam, hogy II. kategóriás szálláshellyel van dolgom, sőt hogy a fogadó „vad romantikus környezetben” található. Az előhívható térkép pedig kezdő vezetők számára is követhetően igazított el, hogyan jutok Budapestről vagy Bécsből Bicskére. S hogy érdemes-e - mert a részletekben az ördög -, azt vagy tucatnyi címke segített eldönteni: milyen hitelkártyát fogadnak el, milyen a konyha jellege, a nyitva tartás rendje, az étlap - és a személyzet - idegennyelv-kínálata, mi több, hogy mozgássérültek számára igénybe vehető-e a fogadó. Ne kerülgessük a forró kását, a tájékoztató jellegű árak feliratra csuklózva immár teljesen képben lehetünk: egy kétágyas szoba 30 német márkába kerül, természetesen reggelivel együtt. Ha nem tudnám, az mennyi magyar forint, van az újság portálján valutaátszámító; kínos helyzetbe nem kerülnék, ha mégis Bicske felé venném utamat.

De vérszemet kaptam. Tíz éve készülök Veronába. S mivel az indexbeli szállások csak hazai címeket adnak, átvándoroltam az Origóra, ahol - szintén a „szállás” címre kattintva - valóságos paradicsomba jutottam: a travelport.hu honlapján nem pusztán a hotelek, panziók, kempingek és külföldi szálláshelyek közt keresgélhettem, de a portál jobb oldalán „Foglaljon” felirat alatt a szálláson kívül utazási ajánlat, repülőjegy, bérautó, biztosítás, úti kellékek és programok várják az arra tévedőt.

Persze én nem tévesztettem célt, a külföldi szálláshelyeket vettem célba, begépeltem Veronát, majd azt, hogy mettől meddig, s hogy ne legyen 21 kilométernél távolabb a szálló a repülőtértől - ne kérdezzék, miért éppen 21 -, majd kiválasztottam a gördülő menüből az egyik szállodaláncot - volt vagy ötven a kínálatban -, és egy laza csuklómozdulat… Láss csodát, pillanatokon belül olvashattam a képernyőn szállodám nevét, címét, hogy 5 kilométerre van északra a városközponttól, és hogy egy szoba ára 32 886 forint. Akciósan viszont 29 599. A további információkra kattanva a szálloda telefon- és faxszámát, valamint megközelítési módját rögzíthettem. Akár foglalhattam volna is - angol nyelven - a foglalás feliratú téglalapra csuklózva. De halasztottam. Ha tíz évig kibírtam, most már igazán nem sürgős.

Rejtő Gábor


Repülj-on-line

A hazai on-line turisztikai kutatások szerint a piac legmeghatározóbb szegmense a repülőjegy-értékesítés: ez adja az ilyen tranzakciók összértékének a 90 százalékát.
Az on-line jegyrendeléshez valamelyik általános utazási portálon a legegyszerűbb nekikezdeni. Például a www.utazas.com oldalon a „repülő” kategóriába belépve találunk egy szolgáltatást, amelynek lényege, hogy a megadott repülési útvonalat és adatokat több utazási irodának is elküldik, s ők e-mailben, telefonon vagy faxon értesítik az érdeklődőt a legkedvezőbb ajánlatokról. (Hasonló lehetőség egy-két utazási iroda honlapján is fellelhető.) A repülőjegy-piaci kínálat is áttekinthető ezen a portálon, ahol a nagy légitársaságok jegyárainál néha jelentősen olcsóbbakra is bukkanhatunk: az igényes honlapot is fenntartó utazási irodák ugyanis szinte minden magyar képviselettel rendelkező légitársasággal kapcsolatban állnak, és a szezonális, szuperolcsó jegyárakat közösen alakítják ki.

A légitársaságok honlapjai közül mi a Malévét látogattuk meg. Itt a Passport szolgáltatás keretében lehet jegyet foglalni a légitársaság teljes útvonalhálózatára, maximum 4 fő részére, budapesti indulással; választható egyirányú, oda-vissza és kombinált út is. Az on-line helyfoglaláshoz „tagsági kártyát” kell váltani, s csak ezután lehet jegyet félretetetni. Az interneten keresztüli fizetés még nem megoldott, a jegyeket személyesen, valamelyik Malév-irodában kell átvenni az utazás előtt 72 órával, s fizetni is ekkor kell. Az on-line rendelt jegyekre is a légitársaság általános tarifaszabályai érvényesek.

A Passport egyébként angol nyelvű, s a meghatározott feltételeknek megfelelő legalacsonyabb árat ajánlja fel, amit azonban az utazási időpontok változtatásával még lejjebb szoríthatunk. A legolcsóbb utazási konstrukció kikísérletezése így az utazni vágyó feladata. Szükség is van kísérletező kedvre, mert a jegy ára számos kritériumtól függ, s miután a Passport kezelése nem egyszerű, akár órákat el lehet tölteni a legkedvezőbb ajánlat megtalálásával.

Demcsák Gergely