A Gazdasági Operatív Program legújabb öt pályázata a hátrányos térségekben tevékenykedő kis- és középvállalkozások (kkv) számára nyílt meg. A több mint 30 milliárd forintnyi támogatás elsődleges célja, hogy a kkv-k széles köre számára vonzóvá és elérhetővé tegye a tudásintenzív, magasabb hozzáadott értékű tevékenységek végzését, növelve ezzel termelékenységüket, és csökkentve a lemaradásukat. Ugyancsak kiemelt célja a most induló pályázatoknak a területi felzárkóztatás elősegítése, a vállalkozások közötti területi esélyegyenlőtlenség csökkentése.
A többségében hátrányos és leghátrányosabb kistérségekben megvalósuló beruházások hozzájárulnak az adott kistérségek felzárkózásához, a foglalkoztatás növeléséhez. A pályázatokon elnyerhető vissza nem térítendő támogatások és az olyan visszatérítendő finanszírozási lehetőség, mint a tizenötezer vállalkozást fejlesztési forráshoz juttató mikrohitelprogram, az unió egyik legmerészebb és leggyorsabb nemzeti vállalkozásfejlesztési programjává tették az Új Magyarország fejlesztési tervet - mutatott rá Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter.
Mire pályázhatunk?
A területi felzárkóztatás kiemelt fontosságú a 2008-as pályázatokban. A meghirdetett öt pályázat közül kettő az Új Magyarország felzárkóztatási programhoz kapcsolódva a leszakadó kistérségek hanyatlásának megállítására, gazdasági és társadalmi felzárkózásuk elindítására irányulnak. E két pályázat keretében csak a komplex programmal segítendő 33 legnehezebb helyzetben lévő kistérségben megvalósuló fejlesztések támogathatók.
A meghirdetett öt pályázat keretében a vállalkozások a következő fejlesztéseikhez kaphatnak vissza nem térítendő támogatást: eszközbeszerzés, infrastrukturális és ingatlanberuházás, az eszközbeszerzéshez kapcsolódó gyártásilicenc-, gyártási know-how-beszerzések, információstechnológia-fejlesztés, piacra jutás, vállalati HR-fejlesztés, minőség-, környezet- és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetése.
Az idei kiírásokban - a tavalyi pályázatokhoz viszonyítva - könnyítették a kötelezettségvállalás feltételeit. Az elvárt nettó árbevétel-növekedés százalékos arányát csak reálnövekmény formájában, területi alapon, a hátrányos helyzetű térségek számára kedvező módon határozták meg, mértéke pedig általánosan csökkent. A növekedést két évre kell vállalni, amit jóval könnyebben teljesíthetnek a pályázók.
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv gazdaságfejlesztési pályázatainál a pályázóknak a korábbinál alacsonyabb árbevétel-növekedést kell produkálniuk az elnyert támogatásból finanszírozott beruházás által - hangsúlyozta a miniszter -, az elvárás ugyanis az infláció felett 3-6 százalékra csökken, és további könnyítést jelent, hogy az eddigi három év helyett a beruházást követő két évig kell megfelelni ennek. Az árbevételi elvárás idejének csökkentése az új GOP pályázatokra és a tavalyi gazdaságfejlesztési pályázatok nyerteseire is vonatkozik. A korábbi hároméves fenntartási elvárás óriási terhet rótt a vállalkozásokra, hiszen a kiszámíthatatlan gazdasági környezet a kisebb cash-flow-val és tőkével rendelkező kkv-k számára egy-egy nemfizetés esetén akár csőddel is fenyegethet, vagy évekre visszavetheti a cég fejlődését.
A kaptármodell
Az uniós pénzek felhasználásánál alkalmazott filozófia, az elvárt növekedés egyébként nagyon hatékony abból a szempontból is, hogy kiszűrjék azokat a cégeket, amelyek nem "rendeltetésszerűen" használnák fel a forrásokat. Nemrégiben a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. (MAG) és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) munkatársai lepleztek le egy a pályázati pénzek megcsapolására irányuló egymilliárdos csalási kísérletet.
Egy vidéki nagyvárosban működő pályázatíró cég összesen 141 mikro- és kisvállalkozás számára próbált meg 2007 folyamán a GOP 2.1.1/A és GOP 2.1.1/B jelű informatikai eszköz beszerzésére kiírt pályázatokon uniós forráshoz jutni az ország különböző területein. A pályázók tevékenységi köre teljesen eltérő, található köztük fogorvos, étkeztető cég vagy éppen zöldséges vállalkozás is. Az említett pályázatokon az elbírálás automatikus, az elnyerhető összeg 1-10 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatást jelentett volna.
A beadott pályázatokban a fejlesztésre árajánlatot tevő cég túlárazta a beszerezni kívánt informatikai eszközt. Például egy kiskeredelemi áron 768 ezer forint plusz áfás multifunkciós nyomtatóra 2 millió 480 ezer forintos árat adott meg, egy vonalkód-leolvasóra a kiskereskedelmi árhoz képest hatszor nagyobb ajánlatot tett. De számos más informatikai eszköz beszerzésével is próbálkoztak, mint például szerverek, hálózati eszközök.
Az ügynökség által kaptármodellre keresztelt mechanizmus olyan megtévesztési kísérlet, amelynek fő kitervelője és haszonélvezője a szálakat a háttérben mozgató pályázatíró cég. A MAG által kiírt pályázatok vizsgálatait követően az NFÜ feljelentést tett az ügyben illetékes Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságánál (VPOP), mivel ez a hatóság illetékes az uniós pénzügyekkel kapcsolatos nyomozásban. Azóta két gyanúsított már rács mögé is került.
A MAG a vizsgálata során 38 céget értesített előzetes helyszíni szemléről, s az összes cég azonnal visszalépett a pályázástól. Bajnai Gordon tájékoztatása szerint a korai fázisban észrevett csalási kísérlettel azt is megakadályozták, hogy ezek a cégek egy számlagyárból számlákat vásároljanak, valamint azt, hogy uniós forráshoz jussanak. A teljes tavalyi GOP-csomag 37 milliárd forintot tett ki, ebből, a jelenlegi számítások szerint, 1 milliárd forintra rúg a leleplezett csalási kísérlet összege.
