Egy vállalkozás - definíciója szerint - arra jön létre, hogy a rendelkezésére álló szellemi és anyagi tőkével, a piacon a kockázatokat felvállalva, tevékenysége során folyamatosan fejlődjön, növekedjék, és tulajdonosai számára lehetőleg minél több nyereséget termeljen. Az utóbbi évtizedben azonban jelentősen megváltozott a cégek hozzáállása: a vezetők, tulajdonosok holisztikusabb, a vállalat napi működésén túlmutató célokat is kialakítottak. A cég közvetlen környezete - a partnerek, az alkalmazottak, a versenytársak és a helyi közösség - mellett fontossá vált a hosszú távú tervezés és a környezet iránti felelősség is.

Szemléletváltás

A folyamat úgy is értelmezhető, hogy a vállalatok a társadalmi felelősségvállalás terén kialakított stratégiájukat (CSR) egy átfogóbb, a fenntartható fejlődést szem előtt tartó szemlélettel bővítették.

A cégek, kormányok, országok - és polgáraik - hozzáállásában 2007-ben jelentős előrelépések történtek. Február és május között - több szakaszban - az ENSZ Kormányközi Testülete nyilvánosságra hozta jelentését az éghajlatváltozásról (Intergovernmental Panel on Climate Change - IPCC). Az Európai Unió állam- és kormányfői pedig márciusban elfogadták azt a kezdeményezést, hogy az EU 2020-ra az 1990-es szinthez képest 20 százalékkal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását, és a megújuló energiaforrások aránya az unió teljes energiafogyasztásában érje el a 20 százalékot.

Ennek érdekében nem csupán a törvényhozó és a végrehajtó hatalom tehet lépéseket, hanem - a kényszerű korlátozások és előírások bevezetése előtt - a vállalatok, intézmények és maguk a fogyasztók is.

Globális felszólítás

Az ENSZ 2000-ben indította útjára Globális Egyezség (Global Compact) programját, hogy előmozdítsa az üzleti világban a munkakörülmények javítását, az emberi jogok és a környezetvédelem ügyét, valamint a korrupció elleni harcot. A programhoz 2007 júliusáig 116 ország 4200 vállalata, társadalmi szervezete, alapítványa, kormányzati intézménye csatlakozott, Magyarországról tíz szervezet és vállalkozás, köztük multinacionális cégek helyi érdekeltségei (Ernst & Young, Coloplast), magyar nagyvállalatok (Mol, Magyar Posta), Budapest Főváros Önkormányzata, a Rádió C, a Demos Magyarország, az Adecco Személyzeti Tanácsadó Kft. és a Levegő Munkacsoport.

Ugyancsak 2007 júliusára világszerte 153 vállalat kötelezte magát, hogy csökkenti a tevékenysége során keletkező szén-dioxid-kibocsátást, egyúttal felszólítja az országok kormányait, hogy tegyenek többet az éghajlati változások enyhítéséért. A világ vezető nagyvállalatainak (nehéz- és építőipar - Alcoa, Lego, Airbus, IKEA, Lafarge; élelmiszeripar - Coca-Cola, Unilever, Cadbury; szolgáltató cégek - Deloitte, Allianz, Japan Airlines, China Containers; ITK szektor - British Telecom, Deutsche Telekom, Ricoh, SAP, Telefonica; energiaipar - OMV, Senoko Power) képviselői, valamint 53 amerikai, ázsiai és európai kis- és középvállalat által aláírt, a kiotói jegyzőkönyvhöz készült útmutatón alapuló dokumentumhoz (Caring for Climate) cégek ezrei csatlakozhatnak majd.

Magyarországon is elindultak az ENSZ és az EU fenntartható fejlődést elősegítő programjai. Így például a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, a Tisztább Termelés Magyarországi Központja és a REC Magyar Iroda által elindított Fenntartható termelési eljárások és fogyasztási szokások keretprogram célja olyan termelési eljárások és fogyasztási szokások támogatása, amelyek csökkentik a környezet terhelését. A keretprogram ma is folyó vitái után határozzák meg a programok finanszírozási lehetőségeit és az akciótervek részleteit.

A mindennapok lehetőségei

Bár a világméretű kampányban magyar cég egyelőre még nem vállalt szerepet, itthon is történtek előremutató lépések a klímaváltozás elleni fellépésben. Például a Pannon kezdeményezésére tavaly alapított Társadalmi Felelősségvállalás Napján idén júniusban nyolc nagyvállalat tett felajánlást szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére a napi működés és a cég tevékenységének egyes mozzanataiban: a mobilszolgáltató például a nem használt számítógépek kikapcsolására, az üres helyiségekben a villany lekapcsolására, a Nokia az irodai berendezések éjszakai kikapcsolására kötelezte magát, a Richter üzemeiben energiatakarékos izzók, alkonykapcsolók használatával és a víz újrahasznosításával oldja meg a környezetterhelés csökkentését.

#page#

Az élelmiszer-kereskedelemben vezető szerepet betöltő Tesco globális szinten az áruházak és elosztó központok energiafelhasználásának 50 százalékos csökkentését tűzte ki célul 2020-ig, így Magyarországon is mérséklik az elektromos energia, a víz és a hűtéshez használt energia mennyiségét, így a szén-dioxid-kibocsátásuk már az idén 5 százalékkal kevesebb lesz. A cég vállalása szerint a 2006-ban Sátoraljaújhelyen felépült első "zöld" áruházat idén további energiatakarékos áruházak követik.

Európa egyik vezető informatikai gyártója, az Ericsson azt a cél tűzte ki, hogy a bázisállomások energiafelhasználásának javításával 2008-ra globális szinten 80 százalékos csökkentést ér el a 2001. évi szinthez képest. Egy másik informatikai óriás, a HP globális szintű kibocsátását 2010-re 15 százalékkal a 2006-os alá csökkenti, és energiahatékony működési módot vezet be minden telephelyén. (A számítógépek és szerverek energiafogyasztásának csökkentésére létrehozott szövetségről lásd cikkünket a 76. oldalon!)

A finn telekommunikációs óriás, a Nokia a szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése mellett minden évben munkatársanként egy-egy fa ültetését, újrahasznosított papír használatát, valamint a papírhasználat csökkentését tervezi. Versenytársa, a svéd Ericsson a már most is kerékpárral munkába járó 100 dolgozója mellé - akiknek zuhanyzó és tároló áll rendelkezésre - további lelkes kerekező munkatársakat igyekszik bevonni, és azt is vállalta, hogy 500 kilométeren belüli üzleti út esetében repülő helyett autót vesz igénybe. Az alkalmazottak munkába járása a Pannont is elgondolkodtatta: "telekocsi-rendszer" szervezésével az egy irányból érkezőket közös autóhasználatra ösztönzik.

Energiahatékony termékek

Az európai lámpagyártók kezdeményezése szerint - mint ahogyan azt júniusi számunkban is megírtuk - 2015-re fokozatosan kivonnák az európai piacról az otthoni világításra szolgáló kevésbé hatékony lámpákat. Ennek eredményeképpen a széndioxid-kibocsátás 60 százalékkal - éves szinten 23 megatonnával - csökkenne, az európai fogyasztók pedig 7 milliárd eurót takaríthatnának meg. A GE, az OSRAM, a Philips, a Havells-Sylvania és az Európai Lámpagyártó Vállalatok Szövetségének más tagjai arra szólították fel az uniót, hogy már 2009-től vezessen be kötelező érvényű minimális energiahatékonysági követelményeket az Edison- és bajonettfoglalatú lámpákra.

A Hewlett-Packard a tervezettnél hat hónappal korábban teljesítette tervezett félmilliárd kilogrammos újrahasznosítási programját, ezért 2010 végére újabb félmilliárd kilogrammos célt tűzött ki maga elé. A cég július közepi bejelentése szerint 2010-ig - az eddigi éves újrahasznosítási ütemet megduplázva - összesen 900 millió kilogramm elektronikai hulladék és nyomtatópatron/festékkazetta újrahasznosítását irányozza elő. Emellett áttervezte a festékkazetták csomagolását annak érdekében, hogy egy év alatt 16 ezer tonnával csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Az informatikai cég nem titkolja, hogy a környezettudatos magatartás ma már nem is rossz üzlet: Mark Hurd elnök-vezérigazgató szerint elérték azt a pontot, ahol a termékek árát és teljesítményét már nem befolyásolja hátrányosan a zöld szemlélet, és ma már kimondottan jól járnak a környezetbarát megoldásokkal.

Még több információ a klímaváltozásról és a lehetséges megoldásokról a www.piac-profit.hu/klimablog oldalon.