Úgy tűnik, az informatikai fejlesztések, illetve a hozzájuk kapcsolódó GVOP-pályázatokban rejlő lehetőségek jobban felcsigázták a hazai önkormányzatok fantáziáját, mint az üzleti szféráét. Legalábbis erre lehet következtetni a legkedveltebb hazai operatív program 4. prioritásának számadataiból. Az e-közigazgatás fejlesztésére kiírt két pályázati keret ugyanis még 2004-ben kimerült a helyhatóságok fokozott érdeklődésének köszönhetően, míg egyes ablakokat kénytelen volt meghosszabbítani a GVOP Irányító Hatósága (IH), mivel mind ez idáig nem sikerült gazdát lelni a félretett pénzösszegeknek.
Gyenge láncszemek
A strukturális alapokból származó támogatási keretek felhasználása nemzeti érdek, mint arra az irányító hatóságok vezetői, a szakmai szervezetek és a gazdasági szakemberek egyaránt felhívták a figyelmet. Ha mégsem sikerül gazdát találni az uniós pénzeknek, akkor azok visszafolynak az alapba, vagyis "elvesznek", legalábbis az ország számára. A GVOP IH vezetői azonban régóta mondják, hogy a nem megfelelő minőségű pályázatok nem nyernek támogatást, így nem csoda, hogy az önkormányzati keret kimerülése után másfél évvel még mindig várják a támogatásra érdemes pályázatokat a magánszférából.
A GVOP 4.3.-as, az "E-közigazgatás fejlesztése" című pályázat két kiírására 2004-ben rövid idő alatt 97 pályázat érkezett, közülük 46-ot fogadott el az IH, s ezek ki is merítették a keretet. Ezzel szemben a 4.1.-es prioritásra március elejéig beérkezett 862 pályázat alig egynegyedét találta elfogadhatónak a döntőbizottság, így a csaknem 15 milliárd forintnyi igényből is csak mintegy 3,5 milliárd talált eddig gazdára.
Ennek köszönhetően meghosszabbították a kis- és középvállalkozások (kkv) számára a GVOP információs társadalom és gazdaság fejlesztésére kiírt pályázatainak beadási határidőit: azokat az IH döntése értelmében határozatlan ideig, a források kimerüléséig tolták ki.
A beadási határidő meghosszabbítása a GVOP-2005-4.1.1., GVOP-2005-4.1.2., GVOP-2005-4.2.1., GVOP-2005-4.2.2. és a GVOP-2005-4.4.1. számú pályázatokat érinti.
Hatékonyság és együttműködés
A GVOP-2005-4.1.1. "Vállalaton belüli elektronikus üzleti rendszerek" kiírás keretei közt három különféle cél is szerepel. Az első integrált üzleti rendszerek bevezetésének, korszerűsítésének, illetve bővítésének a támogatása, amellyel növelhető a hatékonyság, és csökkenthetők a működési költségek a vállalkozások belső üzleti, ügyviteli folyamataiban. A vezetői döntéstámogató, illetve üzletiintelligencia-rendszerek bevezetésének segítésével a döntéshozatali folyamatok felgyorsulása révén javítható a termelékenység, áttekinthetőbbé válnak az ajánlattételi, szerződéskötési és teljesítési határidők, a működési költségek, a vezetés pedig naprakészebbé válhat a cég mindennapos ügyvitelének terén. A harmadik a munkafolyamat-irányítási, elektronikus iratkezelési rendszerek bevezetésének támogatása, itt a cél a vállalati belső menedzsment- és adminisztratív folyamatok felgyorsulásának, átláthatóbbá válásának az elősegítése, a működési költségek, teljesítési határidők csökkentése, s ezzel a termelékenység javítása, továbbá, a dokumentációhoz felhasznált papírmennyiség - így a környezetre gyakorolt káros hatások - mérséklése.
A lehívható legmagasabb pályázati összeg az első cél esetében 50 millió, a második kettő esetében 20 millió forint.
A GVOP-2005-4.1.2. "Üzleti partnerek közötti e-kapcsolat fejlesztése" című pályázat eddig népszerűtlennek bizonyult a vállalatok körében, a rendelkezésre álló több mint kétmilliárd forintos keret alig egynegyedét kötötték le. A kiírás négy célja elsősorban az elektronikus piacterek létrehozását, illetve az azokhoz való csatlakozás feltételeinek megteremtését támogatja. Ezenkívül lehetőség van olyan internetes interaktív rendszer létrehozásának anyagi támogatására is, amelyek révén a pályázó elektronikusan értékesítheti a termékeit, szolgáltatásait, és az ügyfeleinek on-line ügyfélszolgálati szolgáltatást nyújthat. A legnagyobb problémát a vállalatok közti szoros együttműködésre alapozó negyedik cél szokta jelenteni a magányos farkasként tevékenykedő hazai cégek számára, ez ugyanis olyan vállalatközi elektronikus üzletviteli rendszer kialakításához nyújt segítséget, amellyel fejleszthetők a kkv-k egymás közti és/vagy a nagyvállalatokkal folytatott rendszeres kereskedelmi tevékenységének elektronikus megoldásai.
Épül a virtuális ország
Sajátos módon viszonylag kis részét kötötték le a GVOP-2005-4.2.1. "Üzleti tartalomfejlesztés támogatása kis- és középvállalkozások számára" kiírásnak, holott a magyar vállalatok több mint fele nincs jelen a világhálón (lásd keretes írásunkat).
A kiírás az új, on-line tartalmak létrehozására és szolgáltatására, illetve a meglévő tartalmak on-line hozzáférhetővé tételére, szolgáltatására, valamint a hozzáférés javítására nyújt legfeljebb 50 százalékos támogatást, amelynek összege pályázatonként minimum öt-, maximum százmillió forint lehet. Ugyanakkor szakértők szerint komoly gond, hogy egy néhány fős társaság honlapjának elkészítése és elérhetővé tétele a pályázati kiírásban szereplő összeg töredékéből is megoldható, így a legkisebbeknek nem éri meg a támogatás felvétele, különösen, ha figyelembe vesszük az ötéves projektidőtartamot és a bankgaranciák miatti anyagi kötelezettségeket.
Szintén tartalomfejlesztési támogatást nyújt a GVOP-2005-4.2.2., azonban közcélú, közérdekű üzleti, tudományos és kulturális tartalmak on-line elérhetővé tételének, szolgáltatásának, kereskedelmének, újrafelhasználásának elősegítéséhez. A kkv-szektor tagjainak adható támogatás mértéke megegyezik a GVOP-2005-4.2.1. esetében fennálló keretekkel.
A 4. prioritás utolsó, még nyitva lévő ablaka, a GVOP-2005-4.4.1. a szélessávú internet-ellátottság növelését segítené elő azokon a kisebb, még ellátatlanabb és üzletileg kevésbé vonzó településeken, ahol a szélessávú szolgáltatáshoz szükséges infrastruktúra állami támogatás hiányában csak később vagy egyáltalán nem épülne ki. A pályázat résztvevői regisztrált elektronikus hírközlési szolgáltató kkv-k lehetnek. A hasonló célra, de önkormányzatok számára nyújtott 20 milliárd forintos keret réges-rég elfogyott, míg az üzleti szféra számára rendelkezésre álló 1,5 milliárd forintos keretből félmilliárd még mindig megvan. A támogatás mértéke a projekt elszámoltató költségének legfeljebb 46 százaléka, 10-250 millió forint értékben.
