Az energiatudatosság nem a hőerőművekben, az energia előállításakor, hanem otthon, a hétköznapokban kezdődik: a nappaliban a villany felkapcsolásakor és az ablak kinyitásakor; a fürdőszobában zuhanyzáskor, mosáskor és a csapok elzárásakor; a konyhában főzéskor; és a dolgozószobában a számítógép kikapcsolásakor.
Beszédes számok
Magyarország a rosszul szigetelt házak országa: elavultak a nyílászáróink, rosszul szigeteltek a falaink, egyszóval, az 50 évvel ezelőtti műszaki színvonalon vannak megépítve házaink. Nehéz megbecsülni a pontos értéket, de évente több tízmilliárd forintra rúghat az az összeg, amit feleslegesen költünk fűtésre. Pedig az épületek hatásosabb szigetelésével, korszerűbb ajtók, ablakok beszerelésével akár harmadával, negyedével is csökkenthetnénk a fűtésszámlát.
Európa fejlett országaiban a lakásokat, közintézményeket nem fűtik 20-21 Celsius-foknál melegebbre. Nálunk ez az érték sokszor meghaladja a 24 fokot is, noha ahhoz, hogy egyetlen Celsius-fokkal melegebb legyen, 6 százalék többlet-hőenergia szükséges. Nem nehéz kiszámolni, hogy ha 24 Celsius-fok helyett csak 20 fokra fűtenénk fel épületeinket, ezzel az egyetlen, apró lépéssel 24 százalékos energiamegtakarítást érhetnénk el.
Hazánkban a lakások energetikai állapota katasztrofálisnak mondható: az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal 2004-es felmérése szerint mindössze a lakásállomány 10 százalékának hőszigetelési értéke közelíti meg a mai magyar normákat. Emiatt Magyarországon közel háromszor annyi energiát használunk egy négyzetméter lakóépület fűtésére, mint az EU-15 országok átlaga. Pedig jó minőségű, szakszerű szigeteléssel sok pénzt lehetne megspórolni, és a befektetett összeg két-három év alatt megtérülne.
Nemzeti Energiatakarékossági Program
2004 és 2006 között a megújuló energia támogatási kerete 6,1 milliárd forintot tett ki, a beérkezett 106 pályázatból 43 részesült támogatásban. A szakértő jelezte: amíg az elmúlt években mindenféle alternatív energiaforrásra jutott a pénzből, addig az elkövetkező időszakban a hangsúly a biomasszával, azon belül is a biogázzal és bioüzemanyaggal összefüggő projektek támogatásán lesz. Az ÚMVT fejlesztési támogatásait fás szárú energiaültetvények telepítésére, termelőeszközök, illetve tüzelőberendezések beszerzésére és saját célú, kisüzemi nyersszesz-feldolgozásra lehet igényelni. A támogatás mértéke a teljes beruházási érték legfeljebb 40 százalékát érheti el.
Az alapanyag-termelés versenyképessé tételéhez a tavaly már hektáronként 45 euró kiegészítő területalapú támogatásért folyamodhattak energiacélú növénytermesztésben érdekelt gazdák (2006-ban még csak 29 euró járt erre a célra). Ilyen szubvenciót tavaly 12-14 ezer hektáron vettek igénybe, idén a kormány 15-25 ezer hektárral számol. A kiegészítő támogatásokat 2006-ban még a magyar kormány saját forrásból finanszírozta, 2007-től már teljes egészében az Európai Unió fizeti.
A 2007-ben összesen 3725 pályázat érkezett, a támogatottak száma 3437 volt (2006-ban 2969). A megítélt támogatás összege 757 millió, a kedvezményes hiteleké 2100,8 millió forintot tett ki, s ez 5,5 milliárd összértékű beruházást generált. Kedvezményes hitel csak 2007-től állt a pályázók rendelkezésére, ami jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az előző évhez képest lényegesen nagyobb lett a regisztrált beruházások összértéke is (2006-ban 3,3 milliárd).
A lakossági energiatakarékossági pályázat támogatási kerete 2007-ben 2 milliárdos volt, a beérkezett 3217 pályázatból 2978 kapott 647,3 milliós támogatást és 1,7 milliárdos kedvezményes hitelt 4,6 milliárd forint értékű beruházáshoz.
A megújuló energiaforrások felhasználása pályázat támogatási kerete 400 millió volt, a beérkezett 508 pályázatból 459 kapott 109,7 millió forint támogatást és 360,8 millió forint kedvezményes hitelt 929 millió értékű beruházáshoz.
Fejlesztés "kiotói" pénzből
A környezetbarát energia térnyerésének elősegítése hangsúlyos elemként szerepel a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) 2008. évi tervében, és a szaktárca vezetője látványos eredményekre számít az idén a Vásárhelyi-terv projektjeinél, továbbá a háztartási hulladékok újrahasznosítása területén is. A tárca az éghajlatvédelem okán kíván lendületet adni a megújuló energiaforrások kihasználásának és az energiahatékonyság javításának. A már ismert törekvéseken kívül elmozdulás elsősorban a közlekedésben várható, az alternatív energia hasznosítása a tömegközlekedésre, míg az energiahatékonyság fokozása az autózásnál lesz inkább jellemző. A KVM a közbeszerzéseken a zöld üzemanyaggal működő buszokat részesítené előnyben, az autózásnál pedig a kedvező károsanyag-kibocsátású típusok meglévő adókedvezményeit bővítené.
A zöld energia térnyerését a meglévő anyagi forrásokon felül ez évtől újabb keretekből lehet finanszírozni. Az idén ugyanis már lehet számolni például állami bevételekkel a szén-dioxid-értékesítésből. A kiotói jegyzőkönyv többszörös túlteljesítése miatt Magyarország kvótafelesleggel rendelkezik, amelynek egy részét eladva az idén több milliárd forint, kizárólag éghajlatvédelmi célokra fordítható bevétel érhető el.
A környezetvédelmi tárca az idén azt is el kívánja érni, hogy kezdődjék a közös gondolkozás az ország kedvezőtlen energiafogyasztási tendenciáiról, annak megváltoztatásáról. A véglegesedni látszó energiastratégia, illetve klímastratégia előrejelzései szerint évente mintegy 1,5 százalékkal emelkedik az ország energiafogyasztása, ezzel pedig az üvegházhatást fokozó gázok kibocsátása.
2020-ra sem sikerül
A kormány elfogadott energiapolitikája 2020-ra 14-16 százalékos megújulóenergia-termeléssel számol az akkori teljes energiafogyasztáshoz viszonyítva. (Ma az alternatív energiaforrásokkal megtermelt energia aránya valamivel 4 százalék felett van.) Tehát valószínűleg nem sikerül elérni 2020-ra a megújuló energia termelésének az Európai Unió által elvárt 20 százalékos arányát.
Az alternatív energiaforrások kapacitása Magyarországon jelenleg mintegy 2000 gigawattóra, ez 2010-ig várhatóan 3500 gigawattórára bővül. Az új kapacitások döntő része, mintegy 1300 gigawattóra olyan biomassza-erőmű lehet, amely nem erdei alapanyaggal, hanem energiaültetvényről származó biomasszával üzemel. A kormány kisebb mértékű zöldáramtermelés-bővülésre számít még szél-, illetve vízenergiából. Geotermikus energiára alapuló megújuló áramtermeléssel 2010-ig nem számol a kabinet. A bioüzemanyagok jelenleg mintegy 2 százalékos részaránya az összes üzemanyagon belül 2010-re várhatóan 5,75 százalékra, 2013-ra 8 százalékra, 2020-ra 10 százalékra emelkedik.
A lakossági megújuló energia-felhasználás növelése esetén
