– A közelmúltban egy New York-i kockázatitőke-társaság igazgatója, tekintettel arra, hogy Nyugat-Európában mintegy huszonötezer ipari park van, megkérdezte tőlem: nem akarunk-e Magyarországon újabb parkokat nyitni – meséli Rakusz Lajos, az Ipari Parkok Egyesületének elnöke. – A válaszom egyrészt az volt, hogy Nyugat-Európában csak azért ilyen magas ez a szám, mert így oldják meg a vállalkozások kormányzati támogatását – nálunk ennek egyszerűbb a metódusa –, másrészt nem a parkok száma, hanem az ott folyó tevékenység, az elérhető szolgáltatások színvonala a meghatározó. A tulajdonosok, üzemeltetők körében szemléletváltás tapasztalható, és elmúltak azok az idők, amikor a rendszerváltás után nemegyszer kényszerűségből, válságmenedzselési céllal hoztak létre parkokat, így például Oroszlányban vagy Tatabányán.

Háromféle parktípus

Az ország százhatvanöt ipari parkjában állítják elő a GDP tizenhét, az ipari termelés és export huszonöt, illetve harminchárom százalékát. A termelékenység tizenöt százalékra megközelíti az Európai Unió átlagát, miközben az országos adat csupán ötven százalék e körben.

Magyarországon három jól elkülöníthető parktípus van: Lágymányoson, Budaörsön vagy Pécsett innovációs centrumok alakultak; a nagytétényi Harbour Park elsősorban logisztikai központ; míg a parkok jelentős része javarészt termelő tevékenységet folytat.

A Budaörsi Ingatlanfejlesztő és Szolgáltató Centrum Kft. (ISC Kft.) idén hozza létre a CHIC Közép-magyarországi Innovációs Központot. A felismerés alapja – mint az ISC ügyvezető igazgatója, Polgárné Májer Ildikó rámutat –, hogy egy ipari park ideális működési teret kínál a kutatási-fejlesztési és innovációs tevékenységet végző vállalkozások számára (is). Céljuk a közép-magyarországi régióban a korszerű infrastruktúra, az innovatív környezet megteremtése, a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység végzését segítő szolgáltatások nyújtása. A CHIC szellemi központja kíván lenni az új és megújuló energiák alkalmazását szolgáló, információs és kommunikációs technológiáknak, az internetalapú tudásbankot működtető teameknek, a tudásmenedzsment területén működő szervezeteknek.

Mindehhez rendkívül magas színvonalú és minden területre kiterjedő szolgáltatáscsomagot kell nyújtaniuk a betelepülőknek. Fel kell készülniük az általános jogi, technológiai, termékfejlesztési, projekttervezési, műszaki és üzleti információs szakmai fórumok vagy a kapcsolatrendszer szervezésére irányuló szolgáltatásra.

Együttműködés és szolgáltatás

Az ipari parki tevékenységi körbe manapság egyértelműen beletartozik a pályázatfigyelés, a pályázatmenedzsment, a K+F eredmények piaci hasznosításának segítése, a piacelemzés, a komplex pénzügyi és számviteli vagy marketingtervezés, a tanácsadás. S egy korszerű ipari park jobb, ha készen áll outsourcing szolgáltatásokra, irodatakarításra, őrző-védő szolgálatra, étterem, sportcentrum, orvosi rendelő működtetésére is. Polgárné Májer Ildikó szerint a kialakult versenyhelyzetben egyértelmű: a parkokat csak a sokrétű együttműködés viheti tovább a fejlődés újabb szintjeire.

A Harbour Park – amely trimodális, azaz közúton, vasúton és vízen is megközelíthető központ – Wachsler Tamás ügyvezető igazgató tájékoztatása szerint teljes körű szolgáltatást nyújt ügyfeleinek: vámügyintézést, banki és postai, adminisztratív szolgáltatásokat, étkezési és szálláslehetőségeket. A bérlőknek „jár” többek között az utak karbantartása, a zöldterületek ápolása, a közvilágítás, a szemételszállítás, a vagyonvédelem, a forgalom regisztrálása, a közös területek tűzvédelme. És az sem árt, ha egy logisztikai központ példát mutat: míg egész Buda szennyvize tisztítatlanul hömpölyög bele az Ördögároknál a Dunába, a Harbour Parknak saját szennyvíztisztítója van.

Kell a kormányzati támogatás

Azt Rakusz Lajos is megerősíti, hogy specializálódás, innováció, kutatás-fejlesztés nélkül nem lehet labdába rúgni hosszú távon. Szimbiózisnak, összefüggő hálózatnak kell kialakulnia az azonos karakterű parkok, illetve az innovációs, logisztikai és termelő központok között is. Ebben nagyobb kormányzati segítségre számítanak, az állami támogatás ugyanis – diplomatikusan fogalmazva – hullámzó: választások előtt mindig könnyebb „szót érteni” az aktuális kurzussal. A szimbiózisba egyébként beleértendő a regionális fejlesztési tanácsokkal, a hazai kutatási és oktatási intézményekkel való szorosabb kapcsolat is.

A Győri Ipari Park – ez a legrégebbi, 1992-ben jött létre – vezetője, Balogh László is nagyon fontosnak tartja a szakemberek, a menedzsment képzését, mert csak a jól képzett munkaerő tudja megoldani a feladatokat, és nem lehet jövője a csupán olcsó bérmunkát biztosító országoknak. Ebben olyan apróságok is segíthetnek például, hogy az ipari tanulók használhassák a vállalatok infrastruktúráját, és ne régi gépeken tanulják a szakmát. Győrben intenzíven fejlesztenek; a megújuló parkban területet vásárolt ötvenegy cég közül harmincnyolc már be is fejezte beruházását.

– Azért is igyekeznünk kell – mutat rá Balogh László –, mert már a visegrádi országok között is óriási harc folyik a minél jobb pozíciókért, és ennél csak erősebb lesz az európai verseny.