Szeptember 20-án fejeződött be a turizmusfejlesztési pályázatok társadalmi egyeztetése. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) célja ezekkel a pályázatokkal az, hogy javítsák az egyes régiókban az életminőséget, tehát a turisták fogadásával és igényeik magas szintű kielégítésével hozzájáruljanak gazdasági helyzetük erősödéshez, munkahelyeket teremtsenek, és gazdagítsák a helyben élők környezetét. Ennek megfelelően minden régióhoz kapcsolódó pályázat kiírásánál figyelembe vették a helyi igényeket. A pályázatok természetesen lehetőséget adnak a kereskedelmi szálláshelyek fejlesztésére is.
Turistavonzás
A turisztikai vonzerő fejlesztését támogató pályázatok az egyeztetés után, október 4-én jelentek meg. E szerint 250 projekt részesülhet több mint 58 milliárd forint támogatásban az egészség-, öko-, kulturális és borturizmus területén. November elején jelennek meg a szálláshelyfejlesztést segítő pályázatok 26 milliárd forint kerettel.
Az ország GDP-jének 8,5 százaléka és 400 ezer munkahely - ezt jelenti ma a turizmus Magyarországnak. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében 142 turisztikai projekt részesült mintegy 31 milliárd forint értékű uniós támogatásban. Megszépülhetett Balatonfüred és Gyula belvárosa, a gyöngyösi Orczy-kastély, a sárvári Nádasdy-vár, elkészülhetett az M3 ökoturisztikai park Polgáron. Ehhez képest minőségi ugrást jelent az Új Magyarország Fejlesztési Terv, amely tízszer nagyobb forrással, összesen 300 milliárd forinttal támogatja az ágazatot.
A lehetőségeket azonban érdemes nagyon hatékonyan kihasználni, mert az Európai Unió 2014 után turizmusfejlesztésre nem ad pénzt.
A kiírásokat már nagyon várták a vállalkozások, hiszen a korábbi években ilyen célokra tömegesen nem igényelhettek támogatást. A régiónként eltérő tartalmú és feltételrendszerű kiírások elsősorban a kulturális, öko- és aktív turizmust, valamint a minőségi szálláshelyek kialakítását támogatják. Így többek között a 4 csillagos szállodák fejlesztését, kastélyok, várak megújítását, termálfürdő-beruházásokat vagy a vízi turizmushoz kapcsolódó infrastruktúra-építéseket.
A pályázatokat a tervek szerint 2007. december 1-jétől 2008. március 3-ig lehet benyújtani, azonban mivel összetett feladatról van szó - tervezés, engedélyeztetés, tanulmánykészítés, finanszírozás megszervezése -, célszerű minél előbb megkezdeni a projektek előkészítését. Már az előkészítési fázisban érdemes felvenni a kapcsolatot a vezető pályázati tanácsadó cégek valamelyikével, amelyek rendelkeznek a saját erő finanszírozásához szükséges megfelelő banki háttérrel és szakmai kapcsolatokkal.
10-600 millió nyerhető
A benyújtandó pályázati dokumentáció alapját a pályázati formanyomtatványon - a kiírások és a kapcsolódó kérdőívek letölthetők az NFÜ honlapjáról - kidolgozott projektjavaslat képezi, amelyhez számos mellékletet - a megvalósíthatósági tanulmánytól a komplett építési tervdokumentáción, környezeti hatástanulmányon, szakhatósági engedélyeken át a saját forrás rendelkezésre állásának igazolásáig - kell csatolni, így a decembertől megnyíló lehetőségekre érdemes megkezdeni a projektek előkészítését - tanácsolják az OTP Hungaro-Projekt szakemberei.
A beérkező pályázatokat előre megadott szempontrendszer alapján értékelik a regionális közreműködő szervezetek. Az értékelés során előnyt jelent például, ha a pályázó partnerségben valósít meg olyan komplex - tehát több tevékenységet magában foglaló - beruházást, amely erősít valamely magyarországi turisztikai desztinációt, és a fejlesztendő szálláshely kategóriaváltását eredményezi. Többletpont jár továbbá a munkahelyteremtésért, illetve azért is, ha valaki vállalja a kötelezően előírtnál nagyobb mértékű önerő biztosítását.
Azok a beruházók, akiknek a fejlesztési elképzelése megfelel a pályázati feltételeknek, 10-600 millió forint közötti támogatási összeget nyerhetnek el. A támogatás mértéke új szálláshelyek esetén azonban nem lépheti túl a projekt összes elszámolható költségének 30-35, meglévő szálláshelyek fejlesztése esetén pedig annak 40-45 százalékát.
Az igényelhető támogatások mértékében kisebb-nagyobb eltérés mutatkozik az egyes régióknál. Közép-Magyarország Régióban valamivel alacsonyabb, 25, illetve 30 százalékos, azaz 50-300 millió forintot kitevő vissza nem térítendő támogatást lehet igényelni.
#page#
Versenyképes turizmus
A turizmus önálló világpiac nagyon éles versennyel. Ezért fontos, hogy Magyarország az eddigieknél versenyképesebb turisztikai kínálattal jelenjen meg. Ez a cél megvalósítható, hiszen a hazai turizmusban még mindig sok a kihasználatlan lehetőség. A gazdag termálvízvagyon, a sokszínű kulturális örökség, a gasztronómiai hagyományok, az évezredes borkultúra, a nemzeti parkok természeti értékei, a világörökségi helyszínek mind-mind befektetőkre várnak.
Az októberi, első csomagra zömmel önkormányzatok, azok társulásai, egyházak és nonprofit szervezetek pályázatát várják, minden területen az adott régió egyedi sajátosságainak megfelelően. Külön kiírás jelenik meg a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben megvalósuló fejlesztésekre, a strandok, fürdők megújítására, országos és nemzetközi rendezvények szervezésére. Nagy hangsúlyt kapnak a pályázatokban a hazánkra jellemző, már említett turisztikai vonzerők.
Szervesen illeszkedik a program céljaihoz a novemberi szálláshely-fejlesztési csomag, ami 130 projekt megvalósulását segíti uniós forrásból. Itt a fő kedvezményezettek az ágazatban érdekelt gazdasági társaságok, valamint a nem profitorientált szervezetek lesznek. A minőségi kínálat érdekében a wellness-, fitnesz-, gyógy-, sport- és családbarát szolgáltatásokat kell fejleszteni. A hátrányos helyzetű, de jó adottságú és turisztikailag potenciális térségekben kedvezőbb feltételekkel lehet pályázni.
Desztinációmenedzsment
A program harmadik elemét a 2008 első negyedévében megjelenő, az úgynevezett turisztikai desztinációmenedzsment-rendszer fejlesztését támogató pályázatok jelentik. Ez térségi és kistérségi turisztikai menedzsmentszervezetek létrehozását takarja, melyek az adott terület turisztikai fejlesztéseit koordinálják, és összehangolják a térség turisztikai kínálatát.
A szabályozás terén is áttörés várható a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiára alapozva. A turisztikai érdekképviseletekkel együtt gondolkodva készült el a turizmus törvény tervezete, amely hosszú távon, megnyugtatóan rendezheti az ágazat működésének keretfeltételeit.
A hazai turisztikai támogatási rendszer is összhangban áll az uniós fejlesztési célokkal. Nemrégiben zárult le az 1,8 milliárd forintos keretösszegű műemlék-gyógyfürdő pályázat, melyből a budapesti Gellért és a Széchenyi fürdő egyaránt 550 millió, az esztergomi Szent István fürdő 400 millió, a székesfehérvári Árpád fürdő 300 millió forint támogatásban részesült. Ezenkívül a turisztikai célelőirányzat 2007. évi keretéből 890 millió forint áll rendelkezésre a regionális turisztikai pályázatok támogatására.
Szintén keresletbővítő hatásúak a diszkont légitársaságokkal közös promóciók, valamint a Magyar Turizmus Zrt. egyéb marketingkampányai, amelyek Budapestet külföldön, az utószezon lehetőségeit belföldön népszerűsítik.
Szeptember 27-e a turizmus világnapja volt, amelynek idei üzenete: Open doors for women!, azaz A turizmus kapukat tár ki a nők előtt! Ennek szellemében a magyar turisztikai ágazat igyekszik alkalmazkodni a nemzetközi trendekhez, hiszen a nők egyre inkább meghatározó célcsoportját alkotják.
A mikrohitelprogramokban a kedvezményezettek a devizajogszabály alapján belföldinek minősülő mikrovállalkozások lehetnek, azaz székhelyüknek Magyarország vagy az Európai Gazdasági Térség területén és fióktelepüknek a Magyar Köztársaság területén kell lennie, éves nettó árbevételük pedig legfeljebb 200 millió forintot érhet el. Ha forgóeszközhitelt akar igénybe venni a mikrovállalkozás, akkor hitelintézettel szemben a kérvény beadásától számított előző hat hónapban nem állhat fenn hiteltartozása.
Beruházási hitel esetén a támogathatóság további feltétele, hogy forgóeszköz kivételével más hiteltartozása nem lehet. A közvetítő cég által kihelyezett hiteleket gépek, berendezések, egyéb tárgyieszköz-beszerzések, illetve egyéb beruházások finanszírozására, meglévő üzleti tulajdon vagy bérelt infrastruktúra bővítésére és fejlesztésére, emellett a tevékenység bővítéséhez forgóeszközök, szolgáltatások beszerzésére lehet majd igénybe venni. Nem használható fel azonban a visszaigényelhető áfa finanszírozására, hitelintézettel szemben fennálló kötelezettség vagy az Országos Mikrohitel Alapból folyósított hitel finanszírozására, visszafizetésére, a mikrocég működési költségeinek fedezésére, illetve exporttal kapcsolatos tevékenységek támogatására. Ugyancsak nem lehet igénybe venni a támogatást kereskedelmi fuvarozás területén működő vállalkozásoknál teherautók megvásárlására.
A beruházási hitel folyósításához önerővel is kell rendelkeznie a mikrovállalkozásnak, s ennek a projekt teljes megvalósíthatósági költségének legalább 20 százalékát kell fedeznie. Forgóeszközhitel esetében nincs ilyen elvárás. A hitel maximális összege 6 millió forint lehet, a kihelyezett hitel maximális futamideje forgóeszközkölcsönnél 12 hónap, beruházási hitelnél maximum 60 hónap.
#page#
Nemzetközi vonzerő a Dél-Alföldön
A turisztikai fogadóképesség javítására fordítható összegből mintegy 10 milliárd forintnyi támogatás a szállodai kapacitások bővítésére, 3,5 milliárd pedig a konferenciaturizmus infrastruktúrájának megteremtésére fordítható. A szállodai fejlesztéseknél a támogatási arány 30, gyógyszállók esetében 40 százalék. Magyar Bálint elmondta: a pályázat-előkészítő tanulmányok alapján a gyulai, kiskunmajsai, orosháza-gyopárosfürdői és a szegedi fürdő rendelkezik jelentős nemzetközi vonzerővel.
Szeged kiemelt projekttel pályázik egészségturisztikai fejlesztésre, a mintegy 6 milliárd forintos beruházás részeként a tervek szerint korszerűsítik az új-szegedi Liget fürdőt és a termálfürdőt, és bővítik a városban a szálláskapacitásokat.
Népszerű a Tisza-tó külföldön
A külföldi turisták kedvelt célpontjává vált a Tisza-tó környéke is. Egyre több román, ukrán és brit látogat el a Tisza-tavi turisztikai régióba, miközben csökken a még mindig leggyakoribb német és lengyel vendégek száma - tudtuk meg Molnár Anitától, a Magyar Turizmus Zrt. Tisza-tavi Regionális Marketing Igazgatóságának vezetőjétől. Ez azt jelenti, hogy a németek és a lengyelek mellett, akik a külföldi vendégek 44 százalékát tették ki 2006-ban, immár a harmadik helyen állnak a románok, 10,5 százalékkal. Az ukrán vendégek aránya 9,4, a briteké pedig 3,2 százalékos volt.
A tendenciát jól mutatja, hogy tavaly négyszer annyi román és nyolcszor annyi ukrán látogatott a Tisza-tóhoz, mint 2001-ben. A britek esetében 10 százalékos a bővülés ebben az időszakban. Molnár Anita hangsúlyozta, hogy a Tisza-tó elsősorban a belföldi turizmus kedvelt célpontja. Ezt mutatja, hogy a 65 ezer külföldivel szemben 169 ezer belföldi vendégéjszakát regisztráltak 2006-ban a tó menti szálláshelyeken. Vagyis a vendégforgalom 72,1 százalékát a belföldiek tették ki, míg a külföldiek részesedése 27,9 százalékos volt. A szállásdíj-bevételek összege 58,1 százalékkal nőtt a régió szálláshelyein 2001 és 2006 között. Ez meghaladja a 52,2 százalékos országos átlagot.
